Tarthatok házibulit éjfél után Fehérváron? Utánajártunk, mikor lesz a buliból csendháborítás

Felmerül a kérdés: meddig tart egy teljesen ártatlan házibuli, és mikor válik belőle jogi esemény? Tényleg létezik a legendás este tíz órai csend? Éjfélkor le kell kapcsolni a zenét? Kell előre szólni a szomszédnak? És mi történik, ha ő délután még azt mondta, hogy „persze, nyugodtan bulizzatok”, hajnali kettőkor viszont már kevésbé lelkes?

Utánanéztünk a hatályos országos és székesfehérvári szabályoknak. És van benne néhány meglepetés.

Kezdjük a legfontosabbal: éjfél után is lehet házibulit tartani

Nincs olyan általános országos szabály, amely szerint egy magánlakásban este tízkor vagy éjfélkor automatikusan véget kell vetni egy házibulinak.

A szabálysértési törvény nem órát néz, hanem azt, mi történik. Csendháborítást követ el az, aki lakott területen, épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas mások nyugalmának zavarására. A jogszabály ebben a rendelkezésben nem mondja azt, hogy ez csak 22 óra után lenne tilos.

Vagyis elméletileg délután háromkor is lehet csendet háborítani, ha valaki indokolatlanul akkora zajt csap, hogy azzal a fél utcát zavarja. És fordítva: attól, hogy az óra 00:07-et mutat, egy halk beszélgetéssel folytatódó baráti összejövetel még nem válik automatikusan szabálysértéssé.

A legendás „este tíz után csendnek kell lennie” tehát így, általános szabályként nem létezik.

De mielőtt még hajnali háromkor tizedszerre is  betennénk a Freed from Desire-t, van még néhány fontos részlet.

A kertben már egészen más szabályok jöhetnek

Székesfehérvárnak van saját zajvédelmi rendelete, és ebben található a történet legérdekesebb helyi fordulata.

A városi szabályozás külön foglalkozik azzal az esettel, amikor magáningatlan kertjében vagy teraszán legalább húszfős rendezvényt tartanak, és hangosító berendezést használnak. Hangosító berendezés alatt a rendelet nem csak koncerttechnikát ért: ide tartozik bármilyen hangszóró vagy műsorforrás, sőt az élő zene biztosítására alkalmas eszköz is.

Ha tehát húszan vagy többen vagytok, kint vagytok a kertben vagy a teraszon, és szól a hangfal, akkor már konkrét időhatár van:

munkanapon 7 és 20 óra között, szombaton 8 és 22 óra között, vasárnap és munkaszüneti napon pedig 8 és 20 óra között tartható ilyen rendezvény lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben.

Igen, jól olvastad.

Ha péntek este húsznál többen buliztok egy fehérvári családi ház kertjében hangosítással, akkor a helyi rendelet alapján nem éjfél a problémás időpont. Hanem este nyolc.

Szombaton valamivel nagyvonalúbb a város: ott 22 óráig tarthat az ilyen, legalább húszfős, hangosított kültéri rendezvény. A JBL hangfal tehát nem válik jogszerűbbé attól, hogy a playlist neve Chill Summer Vibes.

És ha csak tizenkilencen vagyunk?

Itt kezdődik a jogszabályok azon része, ahol egy házibuli létszámnyilvántartása váratlan jelentőségre tehet szert.

A fehérvári rendelet fenti, konkrét időkorlátja kifejezetten a legalább húszfős, magáningatlanon, épületen kívül tartott és hangosítást alkalmazó rendezvényre vonatkozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tizenkilenc emberrel hajnal négykor automatikusan bármit lehet.

Marad ugyanis az országos csendháborítási szabály: indokolatlanul nem okozhatunk olyan zajt, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására. Magyarul a jog nem úgy működik, hogy:

– Hányan vagytok?
– Tizenkilencen.
– Remek, akkor mehet a mélynyomó reggelig.

A húszfős határ egy speciális fehérvári szabály alkalmazását dönti el. A szomszédok nyugalmának szükségtelen zavarása ettől még ugyanúgy probléma lehet.

Lakásban vagy kertben? Nagyon nem mindegy

Egy zárt lakásban tartott buli és egy kerti parti zaj szempontjából két külön világ.

A fehérvári húszfős időkorlát kifejezetten a magáningatlan épületen kívüli kerthelyiségére, teraszára vonatkozik. Egy lakáson vagy családi házon belüli összejövetelre ez a konkrét 20/22 órás rendelkezés nem alkalmazható. Ez viszont nem hangszigetelési felmentés.

Ha hajnali egykor a nappaliban akkora hangerővel szól a zene, hogy a szomszéd hálószobájában már ő is tudja a refrént, attól még felmerülhet a csendháborítás.

A kert ennél sokkal könyörtelenebb műfaj. Nincs fal, amely tompítsa a zenét, a húszfős társaság beszélgetése idővel magától is egyre hangosabbá válik, a mély hangok pedig messzire eljutnak.

És van egy különös társasági törvény, amely ugyan nem szerepel a Nemzeti Jogszabálytárban, de elég megbízható: minél később van, annál kevésbé érzékeli egy házibuli résztvevője, hogy mennyire hangos. Hajnali kettőkor a kertben közösen előadott Sweet Caroline belülről meghitt közösségi élmény. Két házzal odébb kevésbé.

Kell szólni a szomszédnak?

Egy átlagos magánházibuli előtt nem találtunk olyan általános országos vagy székesfehérvári szabályt, amely előírná, hogy a szomszéd engedélyét kell kérni vagy hivatalosan értesíteni kell őt.

Vagyis ez a beszélgetés nem hatósági eljárás:

– Szia, Józsi, szombaton lesz egy kis születésnap.
– Mit jelent a kicsi?
– Olyan húsz ember.
– És meddig?
– Hát… hivatalosan?
– Most már kezdek aggódni.

Jogilag Józsi jóváhagyása nem jelent ideiglenes zajkibocsátási koncessziót.

És különösen fontos: ha a speciális fehérvári szabály alapján a húszfős, hangosított kerti buli adott időpontban már nem tartható, azt a szomszéd jóváhagyása sem írja felül. A rendelet nem tartalmaz olyan kivételt, hogy „22 óra után is mehet, amennyiben Józsi bácsi rábólintott”.

Az előzetes értesítés ennek ellenére az egyik legjobb találmány az emberi együttélés történetében.

Ha a szomszéd tudja, hogy szombaton születésnap lesz, és kap egy telefonszámot azzal, hogy „ha zavaró, szólj, és lehalkítjuk”, jóval kisebb eséllyel az lesz az első reakciója, hogy rendőrt hív. Ez nem jog. Ez diplomácia.

A társasház külön műfaj

Ha nem családi házban, hanem társasházban rendezitek a bulit, van még egy dokumentum, amelyet érdemes megnézni: a házirend.

A társasházi törvény kifejezetten előírja, hogy a szervezeti-működési szabályzatban rendezni kell a lakáson belül végzett zajjal járó tevékenységeknek a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait. Ezeket pedig nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a lakás mindenkori használójának is be kell tartania.

Vagyis lehet, hogy az országos jog nem mondja ki, hogy este tízkor kapcsold le a zenét, a saját társasházad házirendje viszont tartalmazhat konkrétabb és szigorúbb szabályokat.

Ez az a dokumentum, amelyet általában senki nem olvas el addig, amíg egyszer csak fontos nem lesz. Hajnali 00:43-kor például.

Kell zajszintmérő ahhoz, hogy csendháborítás legyen?

Ez is gyakori tévhit: „Ha nincs decibelmérő, nem tudnak mit csinálni.”

A csendháborítás törvényi meghatározása nem tartalmaz konkrét decibelhatárt. A kérdés az, hogy az okozott zaj indokolatlan-e, és alkalmas-e mások nyugalmának zavarására.

Vannak olyan környezetvédelmi és rendezvényzaj-szabályok, ahol műszeres mérésnek és konkrét zajhatárértékeknek valóban jelentősége van. Egy egyszerű csendháborítási helyzet azonban nem attól válik szabálysértéssé, hogy valaki előtte hitelesített műszerrel lemérte a basszust.

A bírósági gyakorlatban a zajjal történő birtokháborításnál sem kizárólag a határérték túllépése számít; a zavarás jellege és szükségtelensége önmagában is értékelendő szempont lehet.

Vagyis a „mutassa a decibelt, biztos úr!” feltehetően nem tartozik a legerősebb jogi védekezések közé.

Mi történik, ha hajnali 1.17-kor csöngetnek?

Ismerjük a jelenetet. Csöngetés. A zene egyetlen másodperc alatt elhallgat. Huszonkét ember hirtelen úgy áll a nappaliban, mintha egész este könyvklubot tartott volna.

Valaki még meg is kérdezi ártatlanul: "Ki lehet az ilyenkor?"

Ha a rendőrök csendháborítás miatt intézkednek, az ügy körülményeit mérlegelik. A szabálysértési törvény lehetővé teszi a figyelmeztetést, ha a cselekmény csekély súlyú, és ettől is megfelelő visszatartó hatás várható. De helyszíni bírság is kiszabható.

A jelenlegi országos szabályok szerint a helyszíni bírság általános összege 6500 és 65 000 forint között lehet, hat hónapon belüli újabb szabálysértésnél pedig akár 90 000 forintig terjedhet. Ha az ügy szabálysértési eljárásba kerül, a pénzbírság általános felső határa csendháborításnál akár 200 000 forint is lehet.

A külön fehérvári zajvédelmi rendelet megsértésének saját következménye is lehet: például a legalább húszfős, hangosított kültéri magánrendezvény időkorlátjának megszegése miatt a helyi rendelet legfeljebb 50 ezer forintos helyszíni, illetve 150 ezer forintos közigazgatási bírságot ír elő.

Hogy egy konkrét esetben figyelmeztetés, helyszíni bírság vagy további eljárás következik, az mindig a körülményektől függ.

A „de biztos úr, eddig sokkal halkabban szólt” mindenesetre szintén nem tűnik különösen erős védekezési stratégiának.

És ha minden hétvégén ezt csinálom?

Egy évente egyszer megtartott negyvenedik születésnap és a minden pénteken-szombaton hajnalig működő házi diszkó között nemcsak a szomszéd idegrendszere érzékeli a különbséget.

A tartós vagy rendszeresen ismétlődő zaj birtokvédelmi ügyet is eredményezhet. Ha valakit a lakása, ingatlana használatában jogalap nélkül zavarnak, birtokvédelem illeti meg; a zavarás megszüntetése egy éven belül a jegyzőtől is kérhető. A zaj tipikus példája lehet az ilyen birtokháborításnak.

Vagyis ha a szomszéd minden szombaton hajnali háromig azt hallgatja, hogy nálad éppen melyik korszak slágerei tértek vissza, nem feltétlenül kell minden alkalommal ugyanonnan újrakezdenie a történetet.

A tulajdonjog sem azt jelenti, hogy „az én házam, azt csinálok, amit akarok”. A szomszédjog egyik alapgondolata éppen az, hogy az ingatlan használatával nem zavarhatunk másokat szükségtelenül.

Mi van, ha belépőt szedek?

Itt érdemes meghúzni egy határt.

A fehérvári rendelet húszfős magánrendezvényre vonatkozó szabálya kifejezetten nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvényről beszél.

Egy születésnap, ahová meghívod a barátaidat, egy dolog. Ha viszont minden hétvégén száz ember érkezik, belépőt szedsz, pult működik, DJ-t hirdetsz és az Instagramon lehet asztalt foglalni, akkor már nem biztos, hogy a „csak átjött pár haver” jogi kategóriájában mozgunk. Ilyenkor kereskedelmi, rendezvénytartási, adózási és egyéb szabályok is felmerülhetnek, amit már az adott konstrukció alapján külön kell vizsgálni.

Magyarul: ha a nappalid lassan szórakozóhellyé válik, valószínűleg nem a csendháborítás lesz az egyetlen jogi kérdés.

Akkor most tarthatok házibulit éjfél után?

Igen – de nem mindegy, hol, hányan és milyen hangerővel.

Ha egy lakásban vagy családi házban barátokkal éjfél után is beszélgettek, zenét hallgattok, és ezzel nem okoztok indokolatlan, mások nyugalmának zavarására alkalmas zajt, önmagában az, hogy elmúlt éjfél, nem teszi illegálissá a bulit.

Ha azonban a zaj már a környék éjszakai műsorává válik, felmerülhet a csendháborítás.

És Fehérváron különösen figyelj a kerti bulira: lakóterületen vagy kertes mezőgazdasági övezetben, ha legalább húszan vagytok, hangosítást használtok és a rendezvény a kertben vagy teraszon zajlik, a helyi rendelet már konkrét időhatárt szab. Szombaton 22 óráig, munkanapon és vasárnap ennél is korábban tartható az ilyen rendezvény.

Szólni a szomszédnak nem általános jogszabályi kötelezettség, és az engedélye sem jogosít fel arra, hogy figyelmen kívül hagyd a szabályokat. Ettől még valószínűleg ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a huszadik vendég megérkezése ne egyben egy többéves szomszédháború nyitóeseménye legyen.

Ha tehát éjfélkor még tart a buli, nem kell automatikusan kihúzni a konnektorból a hangfalat.

Hajnali kettőkor viszont már érdemes feltenni magatoknak a kérdést: tényleg mindenki szeretné még egyszer meghallgatni a Freed from Desire-t – vagy csak ti?

 

Fortál utánajár! Van egy furcsa kérdésed Fehérvárról? Írd meg nekünk!

Minek járjunk utána legközelebb? Jöhet bármi, ami elsőre furcsán hangzik, de valójában tényleg érdekes lehet: mit szabad, mit nem, miért van úgy, ahogy van, ki dönt róla, vagy mi történne, ha valaki tényleg megpróbálná.

Írd meg az ötletedet, mi pedig kinyomozzuk, utánanézünk, megkérdezzük az illetékeseket, és kiderítjük, mi az igazság.

Lehet komoly, hétköznapi vagy egészen abszurd kérdés is.Te kérdezel, mi utánajárunk.