Korábban beszámoltunk arról, hogy a 11. számú választókörzet lakossági fórumán bemutatták a vezér utcák átmenőforgalmát korlátozó javaslatot. A közlekedési szakemberek által összeállított elképzelés egyes utcák egyirányúsításával csökkentené a környék terhelését.
A terv egyelőre nem végleges. A város az érintett utcák lakóinak véleményét is kikérné, az új forgalmi rend pedig várhatóan 2027-ben léphetne életbe.
Az elképzelésről szóló cikk alatt rövid idő alatt sok hozzászólás érkezett. Bár a Facebook-kommentek nem tekinthetők reprezentatív lakossági felmérésnek, a visszatérő felvetések olyan kérdéseket mutatnak, amelyeket a végleges döntés előtt érdemes lenne tisztázni.
„A forgalom nem tűnik el”
A legtöbbször megfogalmazott aggály szerint az egyirányúsítás önmagában nem szünteti meg az átmenőforgalmat. Az autók ugyanúgy el akarják érni úti céljukat, ezért másik, valószínűleg hosszabb útvonalat választanak majd.
Ez azt jelentheti, hogy az egyik utca valóban csendesebbé válik, miközben a szomszédos utcákban növekszik a forgalom.
Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen beavatkozást nemcsak az érintett utca szempontjából kell vizsgálni. Meg kell nézni azt is, hogyan változik a környező kereszteződések, lakóutcák és főbb csatlakozási pontok terhelése.
A hozzászólók között olyan is volt, aki a Maroshegyen korábban lezárt vagy átszervezett utcák tapasztalatait említette. Véleménye szerint ott sem megszűnt a forgalom, hanem más útvonalakra helyeződött át.
A környező településekről is sokan érkeznek
Több kommentelő szerint a probléma nem kizárólag az adott városrész belső közlekedéséből ered. Székesfehérvár útjait naponta használják a környező településekről munkába, iskolába vagy bevásárolni érkezők is.
Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Seregélyes, Úrhida és más környező települések neve is előkerült a hozzászólásokban.
A felvetés lényege, hogy az átmenőforgalom korlátozása csak akkor lehet eredményes, ha a városi úthálózat egészét és az ingázók útvonalait is figyelembe veszik. Ellenkező esetben az autósok újabb és újabb kerülőutakat keresnek, amelyek idővel szintén túlterheltté válhatnak.
Átfogó közlekedési tervet hiányolnak
A hozzászólások egyik legerősebb közös állítása az volt, hogy Székesfehérvár közlekedési problémáit nem lehet utcánként, egymástól elszigetelten kezelni.
Többen hiányolták a nagyobb összefüggéseket bemutató városi közlekedési koncepciót. Szerintük egyszerre kellene vizsgálni:
- az észak–déli és kelet–nyugati átjárhatóságot;
- a főutak és a lakóutcák kapcsolatát;
- a környező településekről érkező forgalmat;
- az új lakóterületek és beruházások hatását;
- a közösségi közlekedési lehetőségeket;
- a parkolási problémákat;
- valamint a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát.
Egy visszatérő kritika szerint az elmúlt évek lakópark- és társasházfejlesztéseit nem mindenhol követte megfelelő úthálózati fejlesztés. Emiatt a meglévő utcákra egyre nagyobb forgalom jut, amelyet később korlátozásokkal próbálnak kezelni.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a város földrajzi és beépítési adottságai miatt sok helyen eleve kevés alternatív útvonal áll rendelkezésre.
Nem csak az átmenőforgalom okozhat problémát
A hozzászólásokban többen a parkolási helyzetet is a probléma részének nevezték.
Egyes utcákban az úttesten vagy a kapubejárók közelében parkoló autók jelentősen leszűkítik a használható útfelületet. Ilyenkor már mérsékelt forgalom mellett is nehézzé válhat a kétirányú közlekedés.
Felmerült ezért az is, hogy az egyirányúsítás előtt vagy mellett szükség lenne:
- a szabálytalan parkolás következetes ellenőrzésére;
- a sebességhatárok betartatására;
- forgalomlassító megoldásokra;
- biztonságos gyalogos útvonalak kialakítására;
- valamint a közterületek parkolási rendjének felülvizsgálatára.
Ezek nélkül az egyirányúsítás csak a probléma egyik tünetére adhat választ.
Kit képvisel egy lakossági fórum?
A vita másik fontos kérdése a lakossági egyeztetés reprezentativitása volt.
Többen kifogásolták, hogy egy kisebb részvételű fórum alapján nehéz megállapítani, mit gondol az érintett városrész lakosságának többsége. A fórumon részt vevők véleménye fontos, de nem feltétlenül azonos azokéval, akik munka, családi elfoglaltság vagy az információ hiánya miatt nem tudtak jelen lenni.
A bemutatott tervet a város az utcák lakóihoz is eljuttatná, és további visszajelzéseket vár. A döntés szempontjából lényeges kérdés lesz, hogyan történik majd ez a véleményezés, és mekkora támogatottság szükséges a változtatás bevezetéséhez.
Az sem mindegy, hogy kizárólag az egyirányúsítással közvetlenül érintett utcák lakóit kérdezik meg, vagy azokét a szomszédos utcákét is, amelyekre az autóforgalom egy része átterelődhet.
Forgalomszámlálás és próbaidőszak is indokolt lehet
A kommentek alapján a végleges döntés előtt több alapvető kérdésre választ kellene adni.
Készült-e forgalomszámlálás az érintett utcákban? Ismert-e, hogy a járművek mekkora része helyi és mekkora része átmenőforgalom? Modellezte-e a város, hogy az egyirányúsítás után mely utcák terhelése növekedhet?
Szintén fontos kérdés, hogy nyilvánosságra hozzák-e a szakemberek által készített teljes javaslatot és annak megalapozó adatait.
Egy ideiglenes, folyamatosan mért próbaidőszak csökkenthetné a kockázatokat. Így még a végleges bevezetés előtt kiderülhetne, hogy valóban csökken-e a forgalom, vagy csak más utcákra kerül át.
Ehhez előre meg kellene határozni azt is, milyen adatok alapján tekinti sikeresnek a város az új közlekedési rendet.
A vita túlmutat néhány utcán
A hozzászólásokból nem rajzolódik ki egységes álláspont. Vannak, akik támogatják a lakóutcák védelmét és az átmenőforgalom korlátozását, míg mások az egész tervet hibásnak tartják.
Abban azonban sok kommentelő egyetértett, hogy az egyirányúsítás hatásait nem szabad kizárólag az érintett utcákon vizsgálni.
A vita ezért már nemcsak arról szól, merre lehet majd behajtani néhány vezér utcába. A valódi kérdés az, hogy Székesfehérvár képes-e a teljes városi úthálózatot egységes rendszerként kezelni, vagy továbbra is egyedi korlátozásokkal próbálja enyhíteni az egymással összefüggő közlekedési problémákat.
Fontos megjegyeznünk: a cikk lakossági vélemények alapján készült, de nem tekinthető reprezentatív felmérésnek.
