Magyar Péter: elengedhetik a nehéz helyzetű önkormányzatok szolidaritási adójának egy részét

Magyar Péter azt mondta, hogy szükség esetén elengedhetik a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok szolidaritási adójának egy részét. A miniszterelnök szombaton Pécsen, országjárása második állomásán beszélt az önkormányzatok finanszírozásáról, a vidéki fejlesztésekről és az autópálya-koncesszió felszámolásáról.

Magyar szerint a kormány a következő időszakban az önkormányzatok megerősítésére és az állami pénzek felhasználásának átvilágítására készül. A szolidaritási rendszert fokozatosan csökkentenék és igazságosabbá tennék, az így felszabaduló forrásokat pedig a vidéki térségek fejlesztésére fordítanák.

Az elengedések mértékéről a miniszterelnök szerint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek kell egyeztetnie az önkormányzatokkal. Magyar hozzátette, hogy Kármán András pénzügyminiszternek közben úgy kell helyreállítania a központi költségvetés egyensúlyát és javítania a hiányt, hogy a kormány az önkormányzatoknak is legalább részleges segítséget tudjon nyújtani.

Milliárdos vidékfejlesztési program

A miniszterelnök a Szent István Vidékfejlesztési Program első, kipróbálás jellegű köréről is beszélt. E szerint tíz mikrotérség tíz-tíz települése kaphat egy-egy milliárd forintot.

A támogatások felhasználásáról Magyar szerint helyben, az önkormányzatok, a gazdák, a vállalkozók és a szakemberek bevonásával döntenének.

Programháttér

A pécsi bejelentés a TISZA korábban ismertetett választási programjához illeszkedik. A párt 2026. február 7-én mutatta be a „Működő és Emberséges Magyarország” programot, amely a magyartisza.hu közlése szerint több mint ezer szakértő bevonásával készült. A dokumentum egyik központi eleme a szociális biztonság, ezen belül az önkormányzatok gazdálkodásának megsegítése.

Mekkora terhet jelent most a szolidaritási hozzájárulás Székesfehérvár számára?

A jelenleg hatályos, 49/2025. (XII. 23.) NGM rendelet tételesen rögzíti az önkormányzatok 2026. évi szolidaritási hozzájárulásának összegét. Székesfehérvár esetében ez összesen 9 457 745 042 forint, vagyis közel 9,46 milliárd forint. Az összeg részletekben fizetendő: az első három esedékes részlet együtt 5 863 801 926 forint, befizetési határideje szeptember 21., míg az utolsó, 3 593 943 116 forintos részletet október 15-ig kell teljesíteni.

A teher éves összevetésben nőtt. 2025-ben a város éves hozzájárulása 8,723 milliárd forint volt, így 2026-ra az elvonás mintegy 735 millió forinttal, 8,4 százalékkal emelkedett.

A rendelet a beszedés szabályait is meghatározza: a hozzájárulás beszedésére a Magyar Államkincstár jogosult, amely a jogszabályban rögzített ütemterv szerint jár el.

Mit lehetne kezdeni a szolidaritási hozzájárulással?

A szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerének legnagyobb gyengesége az átláthatóság hiánya. A rendelet ugyan tételesen rögzíti, melyik település mennyit fizet be, arról azonban lényegesen kevesebb nyilvános információ áll rendelkezésre, hogy az így beszedett összegek pontosan hova, milyen elosztási elv mentén jutnak vissza.

Egy kiszámítható, előre közölt szempontrendszeren alapuló elvonás, ahol az önkormányzatok években előre tervezhetnék a terheiket önmagában is enyhítené a rendszer okozta feszültséget, függetlenül attól, hogy a mértéke csökken-e.

A politikai ígéretek szintjén megjelenő elengedéseknél többet érne, ha a hozzájárulás egy nyilvános, teljesítményhez vagy tényleges bevételi kapacitáshoz igazított képlet szerint működne.

Pontos dátumot, amire elvégzi a kormánypárt a rendszer felülvizsgálatát, nem említett beszédében a miniszterelnök. A döntésre rengeteg önkormányzat vár.

Fotó: Tisza Párt Facebook