Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz a Magyar Falu Program két 2026-os pályázati kiírásának eredményei miatt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Fejér vármegye települései hány pályázatot nyújtottak be, ezek közül mennyi részesült támogatásban, és milyen szempontok alapján születtek meg a döntések.
A minisztérium válaszából kiderült: a két pályázati kiírásra 88 Fejér vármegyei települési önkormányzat összesen 146 pályázatot nyújtott be.
Az Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések című kiírásra 75, a Települési közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra fejlesztése című pályázatra pedig 71 Fejér vármegyei kérelem érkezett.
A 146 pályázatból mindössze kettő nyert
A mellékelt vármegyei összesítés szerint a 146 Fejér vármegyei pályázat közül:
- 2 kapott támogatást,
- 2-t elutasítottak,
- 142 pedig tartaléklistára került.
Ez azt jelenti, hogy a Fejérből benyújtott pályázatok mindössze 1,37 százaléka nyert támogatást. Másképpen fogalmazva: a vármegyében minden 73. beadott pályázat bizonyult sikeresnek.
Országosan egészen más arány alakult ki. A két kiírásra összesen 3815 pályázat érkezett, amelyek közül 1112-t támogattak. Az országos támogatási arány így 29,15 százalék volt.
Miközben országosan tízből csaknem három pályázat nyert, Fejérben száz pályázatból alig több mint egy kapott támogatást. Az országos támogatási arány több mint huszonegyszerese a Fejér vármegyeinek.
Fejér került a vármegyei rangsor végére
A minisztérium által megküldött vármegyei bontás alapján Fejér támogatási aránya volt a legalacsonyabb az országban.
A második leggyengébb eredményt elérő Győr-Moson-Sopron vármegyében a pályázatok 6,2 százaléka nyert, ami még mindig több mint négyszerese a Fejérben mért aránynak. Hajdú-Biharban 6,45, Jász-Nagykun-Szolnokban 7,04, Hevesben pedig 8,12 százalékos volt a támogatási arány.
A rangsor másik végén Zalában a pályázatok 63,55, Baranyában 56,32, Vas vármegyében pedig 53,82 százaléka kapott támogatást.
A területi különbség tehát rendkívüli: míg Fejérben minden 73. pályázat nyert, Zalában tízből több mint hat.
Több mint négymilliárd forintot igényeltek Fejér települései
A Fejér vármegyei önkormányzatok a két kiírás keretében összesen több mint 4,18 milliárd forint támogatást igényeltek.
A két támogatott pályázat igényelt összege ezzel szemben együttesen 67 689 487 forint volt. Ez a vármegyéből kért teljes összeg mindössze 1,62 százaléka.
A vármegyei és járási bontás alapján a két támogatott fejlesztés:
- Kápolnásnyék: 54 819 288 forintos útépítési, illetve útfelújítási pályázat;
- Pátka: 12 870 199 forintos útépítési, illetve útfelújítási pályázat.
Mindkét nyertes kérelem a közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázathoz tartozott.
Az önkormányzati ingatlanok fejlesztését és az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzéseket támogató konstrukcióban a megküldött adatok alapján egyetlen Fejér vármegyei pályázat sem nyert.
Pákozd és Felcsút pályázatát utasították el
A minisztérium két elutasított Fejér vármegyei pályázatot nevezett meg.
Pákozd Nagyközség Önkormányzata közel 18 millió forintot igényelt tanya- és falugondnoki kisbusz beszerzésére. A pályázatot azért utasították el, mert a lecserélni kívánt jármű nem felelt meg a kiírásban meghatározott életkori és futásteljesítményi feltételeknek.
A kisbuszt ráadásul egy 2020-as Magyar Falu Program-pályázat támogatásából vásárolták, így arra még fenntartási kötelezettség vonatkozott.
Felcsút csaknem 60 millió forintot igényelt egy óvoda-bölcsőde épületének tornaszobával történő bővítésére. A kiírás azonban csak energiahatékonysági célú bővítést tett lehetővé, ezért a fejlesztés nem kaphatott támogatást.
Nem ismertek a pályázatok pontszámai
Adatigénylésünkben kértük az értékelés során alkalmazott pontozási rendszert, a részletes bírálati szempontokat, a területfejlesztési mutatókat, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a Fejér vármegyei pályázatok pontszámait is.
A minisztérium erre mindössze annyit közölt, hogy az értékelés során a pályázati kiírásokban meghatározott jogosultsági kritériumokat és tartalmi értékelési szempontokat vették figyelembe.
A konkrét pontszámokat nem küldték meg, így az adatokból nem állapítható meg, hogy a 142 tartaléklistára helyezett Fejér vármegyei pályázat hogyan szerepelt az értékelésen, és mennyivel maradt el a támogatási határtól.
A korábbi támogatásokat is figyelembe vették
A tárca tájékoztatása szerint a döntési sorrend kialakításakor fokozott figyelmet fordítottak a Magyar Falu Program korábbi, önkormányzatokat és önkormányzati társulásokat célzó pályázatain megítélt támogatások területi megoszlására.
A válaszból azonban nem derül ki, hogy a korábbi támogatásokat milyen módszerrel vették figyelembe, illetve ez mennyiben járult hozzá Fejér rendkívül alacsony támogatási arányához.
A minisztérium azt is közölte, hogy nem készült olyan hatásvizsgálati kimutatás, amely bemutatná a mostani döntések területi következményeit. Ennek elkészítését ugyanis sem jogszabály, sem a pályázati felhívások nem írták elő.
A minisztériumi válasz számai sem állnak teljesen össze
A minisztérium levelében az szerepel, hogy Fejér vármegyéből összesen 146 pályázat érkezett. A megadott státuszok között azonban:
- 2 támogatott,
- 2 elutasított,
- 2 formai okból érvénytelen,
- 142 tartaléklistás pályázat szerepel.
Ezek összege 148, vagyis kettővel több, mint a beadott pályázatok száma.
Elképzelhető, hogy a két formai okból érvénytelen pályázatot az elutasított pályázatok között is feltüntették, ezt azonban a válasz nem tisztázza. A mellékelt vármegyei összesítésben két elutasított, két támogatott és 142 tartaléklistás kérelem szerepel, ami pontosan 146 pályázatot jelent.
További kérdést vet fel, hogy a levél szerint tartalmi vagy szakmai okból egyetlen Fejér vármegyei pályázatot sem utasítottak el, miközben Pákozd és Felcsút kérelmének elutasítását a tervezett fejlesztések, illetve beszerzések pályázati feltételeknek való meg nem felelésével indokolták.
Jelentős különbségek, kevés magyarázat
A megküldött adatok alapján egyértelmű, hogy Fejér vármegye rendkívül alacsony arányban részesült a Magyar Falu Program két vizsgált pályázatának támogatásaiból.
Arra azonban nem kaptunk részletes választ, hogy mi magyarázza az 1,37 százalékos Fejér vármegyei és a 29,15 százalékos országos támogatási arány közötti különbséget.
A pályázatok pontszámai és a döntési sorrend kialakításának részletes módszertana nélkül az sem ellenőrizhető, milyen szakmai szempontok alapján került a Fejér vármegyei pályázatok több mint 97 százaléka tartaléklistára.
