Decembertől új, elektromos buszjáratok indulhatnak Maroshegyen

A székesfehérvári önkormányzat december elején új, elektromos buszjáratokkal bővítheti a közösségi közlekedést Maroshegyen. A tervekről és a környéket érintő fejlesztésekről tartottak lakossági fórumot a Gárdonyi Géza Művelődési Házban.

A fórumon részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester, Mészáros Attila alpolgármester, Brájer Éva önkormányzati képviselő, Bozai István városgondnok, Keresztes Gábor városüzemeltetési igazgató, Kristóf Roland rendőr alezredes, valamint Nagy Zsolt, a Polgármesteri Hivatal Közlekedési Irodájának vezetője.

Elektromos midibuszok a kisebb utcákban

Cser-Palkovics András elmondta, hogy az önkormányzat három elektromos midibuszt vásárolt, amelyek még idén forgalomba állhatnak. A kisebb buszokkal a maroshegyi és az öreghegyi utcákat is be tudják kapcsolni a közösségi közlekedésbe.

„Szeretnénk, hogy a legtöbbek által támogatott nyomvonalat és menetrendet lehessen bevezetni. A cél, hogy december elején elindulhasson a közösségi közlekedés bővítése” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, hogy a korábbi hálózatbővítés nyomán az utóbbi időben 10 százalékkal nőtt a buszt használók száma Székesfehérváron.

A maroshegyi utcákban kizárólag elektromos buszok fognak közlekedni. Az új midibuszok működéséhez az önkormányzat egy plusz elektromos busztöltőt telepít a Jancsár közbe.

Több mint 80 ezer kilométeres bővítés

Mészáros Attila alpolgármester szerint Maroshegyen két évvel ezelőtt már történt járatbővítés, most pedig egy újabb következhet. A bővítés évente több mint 80 000 kocsikilométert jelent, amelynek költsége meghaladja a százmillió forintot. A fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

A szakemberek javaslata szerint több járat is átalakulna:

• A 40-es buszt gyorsjárattá alakítanák a Maroshegy és a Belváros között, amely a Szilvamagtól a Szalontai utcáig, valamint a Balatoni út, a Jancsár út, a Palotai út és a Csapó utca irányába közlekedne. Hétköznap napközben óránként járna.
• A 41-es busz a jelenlegi útvonalon maradna a vasútállomás és a kórház érintésével, a tervek szerint reggel kétszer, délután ötször.
• A 26-os busz a 26A mellett a Jancsár utcától az Orsovai útig közlekedne, így csúcsidőn kívül és hétvégén is megduplázódna a járatok száma az Orsovai út és az Öreghegy között, és közvetlen járat lenne a Béla úti köztemetőhöz.
• A Sóstó 1-2 térségében a jelenlegi 10-es buszt alakítanák át a Szedreskert és a Zalatnai utca között.
• A Harmatosvölgyben új járat indulna a Harmatos völgy, Hargitai utca, Csikvári út, Széchenyi út, vasútállomás vonalon.

Mészáros Attila hangsúlyozta, hogy az új buszmegállók kialakításánál a lehető legkevesebb lakóépületet igyekeztek érinteni. A tervezet bevezetése kizárólag lakossági egyeztetést követően történik, a közlekedési szakemberek javaslatait a napokban teszik közzé véleményezésre a város honlapján.

Az új buszjáratok várhatóan 2027. december 1-jétől indulnak.

GPS-követés és új autóbuszok

Még ősszel az összes fehérvári buszra GPS-követő kerül, a járatok pedig egy applikáción keresztül is nyomon követhetők lesznek.

A szolgáltató tájékoztatása szerint 2027-től saját autóbuszokkal és gépkocsivezetőkkel látja el a jelenleg alvállalkozó által végzett feladatokat. A feladatátvétel során 9 db KRAVTEX CREDO ECONELL 12 NEXT típusú szóló autóbusz, 1 db Ikarus tisztán elektromos hajtású szóló autóbusz és 7 db MAN LIONS CITY EURO 6-os besorolású alacsonypadlós szóló autóbusz kerül a székesfehérvári közösségi közlekedésbe.

A városban jelenleg mintegy négyszáz buszmegálló van, ezek közül eddig kétszázban volt buszváró. Idén év végére háromszázra nő a fedett várók száma.

Útfelújítások és közlekedésbiztonság

Az Aradi utca felújításának költsége a jövő évi költségvetésben szerepel, a munka a jövő év eleji közbeszerzési eljárás sikeres lezárása után kezdődhet. A Nagybányai utca felújítását a csapadékvíz-elvezetéssel együtt lehet megoldani; a tervek elkészültek, járdát is terveztek, a teljes felújítás azonban forrás függvénye.

A Táncsics iskola előtti gyalogos-átkelőhely kérdésében elhangzott, hogy a Batthyány utca fejlesztésének harmadik üteme 2027-28-ban várható. Ekkor kerékpársávok épülnek, párhuzamos parkolás lesz, a biztonságos gyalogos-átkelőhely pedig a Kolozsvári utcánál alakul ki.

A Vásárhelyi út felújítása a 2026-28-as tervek között szerepel, elkészült a közös gyalogos-kerékpáros út terve, kiépítik a közvilágítást, és a Batthyány utcánál külön jobbra kanyarodó sávot alakítanak ki. Az Úrhidai út felújításánál Nagy Zsolt szerint a járda is megújul, továbbá új autóbuszöblök épülnek megfelelő járdakapcsolatokkal.

A város több pontján forgalomlassító küszöböket telepítenek, jellemzően az útcsatlakozások elé. Brájer Éva szerint erre sok kérés érkezik Maroshegyről is.

A Borszéki utca járdaépítéséről Brájer Éva elmondta, hogy újra végigjárja az utcát és felméri a lakók véleményét, mert korábban nem volt egységes álláspont, tekintve, hogy a beruházás zöldterületet érintene. A Harmatosvölgy 2 új utcáinak elnevezéséről hamarosan közgyűlési döntés születik.

A Sóstó 2 háromkilométeres úthálózatán 18 ezer négyzetméternyi aszfalt kopóréteg hiányzik. Ennek elkészítése a beruházó feladata, ezt követően indulhat a forgalombahelyezés, majd az önkormányzati fenntartásba vétel.

Vasút, gyorsforgalmi utak és a szolidaritási hozzájárulás

A Maroshegy és a vasútállomás közötti sűrűbb vonatközlekedés kérdésében Cser-Palkovics András jelezte, hogy ha a MÁV támogatja, az önkormányzat nyitott rá. A polgármester szerint a helyi és az agglomerációs közlekedést érdemes lenne együtt szervezni, akár egy közös városi-MÁV vállalattal.

A polgármester szerint a Bakony utcai átkötő út építése jövőre elkezdődhet, a városnak jóváhagyott támogatói nyilatkozata van. Az M200-as és az M7-es háromsávosítása kapcsán Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, mindkét fejlesztés létkérdés a városnak. A jelenlegi információk szerint az M200 építése jövőre elkezdődhet.

A polgármester elmondta, hogy a múlt héten egyeztetett Csiszár Béla országgyűlési képviselővel a közös munka mechanizmusáról. „Ami nagy kérdés, hogy ebben a kormányzati ciklusban az egyéni képviselőknek milyen lehetőségei lesznek” – mondta.

Elhangzott, hogy a szolidaritási hozzájárulás esetleges csökkentése jelentős forrást szabadíthatna fel helyi fejlesztésekre. Fehérvár jelenleg mintegy 9,5 milliárd forintot fizet szolidaritási hozzájárulásként, és ha nem változik a szabályozás, ez az összeg jövőre megközelítheti a 10 milliárd forintot. A polgármester szerint fontos lenne, hogy ebből agglomerációs infrastruktúra-fejlesztések induljanak, mivel naponta mintegy 32 ezer munkavállaló jár be dolgozni a városba a környező településekről.