Baka Andrást választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés

Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a titkos szavazás első fordulójában megkapta a képviselők kétharmadának támogatását.

Az Associated Press beszámolója szerint Baka 140 igen és hat nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt. A Fidesz képviselői nem vettek részt a voksoláson.

Baka a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon, augusztus 19-én lép hivatalba. Ezt megelőzően esküt tesz az Országgyűlés előtt.

Sulyok Tamás mandátuma júliusban ért véget

Az államfői tisztség azután üresedett meg, hogy az Országgyűlés 2026. július 13-án elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A rendelkezés alapján a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnt.

A módosítás július 19-én lépett hatályba. Sulyok államfői mandátuma július 20-án ért véget. Az Országgyűlésnek ettől számítva harminc napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kellett megválasztania az utódját.

Az átmeneti időszakban az államfő feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolta.

A Nemzeti Jogszabálytárban közzétett szöveg az állami intézményrendszer felülvizsgálatát és egy új alkotmány előkészítését is a módosítás céljai közé sorolta. Az államfői helyettesítés miatt külön országgyűlési határozat rendelkezett a házelnöki teendők ideiglenes ellátásáról.

Három jelölt közül választott a Tisza-frakció

A Tisza Párt először Polgár Judit sakkolimpiai bajnokot és nemzetközi nagymestert tartotta alkalmasnak a tisztségre, ő azonban nem vállalta a jelöltséget. A frakció ezt követően folytatta az egyeztetéseket.

Magyar Péter közlése szerint a döntés utolsó szakaszában Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András volt versenyben. A képviselőcsoport végül nagy többséggel Baka jelölését támogatta, ő pedig elfogadta a felkérést.

Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés Tisza párti alelnöke Baka szakmai múltjával és az alkotmányozási folyamatban betölthető szerepével indokolta a választást. A párt olyan államfőt keresett, aki állítása szerint pártpolitikai távolságot tarthat, és stabilizáló szerepet tölthet be az alkotmányos átmenetben.

A jelölést a Fidesz és a Mi Hazánk nem támogatta. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője illegitimnek nevezte az államfőválasztáshoz vezető folyamatot. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke Baka korábbi nyilatkozataira hivatkozva bírálta a jelöltet.

Bojkottált a Fidesz, saját jelöltet keresett a Mi Hazánk

A Fidesz–KDNP az államfőváltáshoz vezető teljes eljárást kifogásolta. Bóka János már július 20-án közölte, hogy a Fidesz nem vesz részt az új elnök megválasztásában. A párt Sulyok Tamás mandátumának megszüntetését hatalmi önkényként értékelte. 

A Mi Hazánk nem az eljárást bojkottálta, hanem saját jelöltet próbált állítani, majd Baka ellen szavazott. Toroczkai László pártja Baka Korbély-ügyben játszott szerepe mellett azt is kifogásolta, hogy álláspontja szerint elmaradt a pártok közötti konszenzuskeresés és a társadalmi konzultáció.

A Mi Hazánk Tóth Mátét jelölte volna, de nem tudta összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. A jelöltté váláshoz a 199 országgyűlési képviselő legalább egyötödének, vagyis legalább 40 képviselőnek az írásbeli támogatása kellett.

Strasbourgban és a Legfelsőbb Bíróság élén is dolgozott

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. Jogi diplomáját 1978-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott. Kutatási területei közé tartozott az alkotmányjog, az emberi jogok és a kisebbségi jog.

A rendszerváltás után rövid ideig országgyűlési képviselő volt. Az MDF fővárosi listájáról jutott be a parlamentbe a TUDOSZ képviseletében, de nem lépett be a pártba.

Mandátumáról akkor mondott le, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájává választották. Strasbourgban 1991 és 2008 között dolgozott, 1999-től pedig az egyik bírói szekció alelnöke volt.

Az Országgyűlés 2009. június 22-én választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Hat évre szóló megbízatása azonban 2012. január 1-jén, a bírósági szervezet átalakítása miatt idő előtt megszűnt.

Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság Nagykamarája 2016-ban megállapította, hogy Magyarország megsértette a bírósághoz forduláshoz és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Az ítélet összefüggést állapított meg mandátumának megszüntetése és a bírósági reformokról megfogalmazott szakmai kritikái között.

A Korbély-ügy is előkerült a politikai vitában

Baka strasbourgi tevékenységével kapcsolatban ismét téma lett a Korbély kontra Magyarország ügy. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ebben az eljárásban nem Korbély János büntetőjogi bűnösségéről döntött, hanem azt vizsgálta, hogy magyarországi elítélése megfelelt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

Baka a Nagykamara egyik tagjaként vett részt a 2008-ban kihirdetett ítélet meghozatalában. A testület arra jutott, hogy sérült az a jogelv, amely szerint senkit sem lehet olyan cselekmény miatt elítélni, amely az elkövetés idején nem minősült kellően hozzáférhető és előrelátható módon bűncselekménynek.

A strasbourgi döntés nem jelentett automatikus magyarországi felmentést. A Legfelsőbb Bíróság 2009-ben felülvizsgálati eljárásban ismét jogerősen öt év szabadságvesztésre ítélte Korbély Jánost.

Baka augusztus 19-i hivatalba lépése után az alkotmányban meghatározott államfői jogköröket gyakorolhatja. Ezek közé tartozik a törvények politikai vagy alkotmányossági felülvizsgálatra küldése is.