Hatszorosára nőtt a szolidaritási hozzájárulás, az önkormányzatok valódi egyeztetést kérnek

A kormány a korábbinál nagyobb engedményre készül az önkormányzatok finanszírozásában, és szükség esetén a nagyon nehéz helyzetben lévő települések szolidaritási hozzájárulásának legalább egy részét is elengedné. Korábban egy új vidékfejlesztési programot is bejelentettek. Az ígéretek és tervek tehát megvannak, a települések oldaláról azonban két kérdés merül fel: mennyire lesznek elegendők ezek a lépések, és érzékelhető lesz-e belőlük bármi még idén.

A Trend FM által készített interjúban az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselője arról beszélt, hogy a bejelentések részleteit egyelőre ők sem ismerik. „Egyelőre nem tudunk semmit” – fogalmazott. Hozzátette, hogy hétfőn reggel 9 órakor egyeztetés lesz a miniszterasszonynál, aki meghívta az országos önkormányzati érdekszövetségeket. A felvetett kérdésekre ott kérnek majd választ.

Pozitív üzenet, előzetes egyeztetés nélkül

Gémesi György a MÖSZ elnöke szerint a kormányzati bejelentések előtt nem volt konzultáció az önkormányzatokkal. Példaként a vidékfejlesztési programot, az általa Szent István próba projektnek vagy kísérleti programnak nevezett kezdeményezést hozta fel. Erről a legutóbbi találkozón még nem esett szó.

Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a program rossz lenne, vagy hogy egyes településeknek ne lenne hasznos, hiszen szerinte minden pénz, amely a települési szektorba kerül, életmentő. A stratégiát azonban közösen kellene átbeszélni. Ezt azzal indokolta, hogy nyolc országos önkormányzati szövetség közös javaslatcsomagot készített. Az anyag két kérdésre keres választ: hogyan lehet túlélni a 2026-os évet, és milyen önkormányzati stratégiát lehet kialakítani a következő időszakra.

A miniszterelnök bejelentését, amely szerint az önkormányzatokat meg kell erősíteni, az érdekszövetségek képviselője pozitív üzenetként értékelte. Szerinte ez azért is fontos, mert korábban sok negatív megjegyzés hangzott el az önkormányzatokkal kapcsolatban. Ide sorolta a polgármesteri fizetések 24 százalékos csökkentését és a megyékkel kapcsolatos, előre meg nem beszélt bejelentést. Azt is pozitívumnak tartja, hogy a hétfői találkozón tárgyalhatnak ezekről a kérdésekről. Szerinte az egyeztetés annak a bejelentésnek a folytatása, amelyet a miniszterelnök a fórumán tett.

Sok a kérdőjel a Szent István-programmal kapcsolatban

Arról is szó esett, mennyire fedi egymást az önkormányzati javaslatcsomag és a kormány vidékfejlesztési programja. Gémesi szerint éppen ez a nehézség: a Szent István vidékfejlesztési programról érdemben nem tudnak semmit. Nem ismert, milyen formában vehetnek részt benne az önkormányzatok, és az sem, ki dönti el a fejlesztési irányokat. Ez a településeknek bizonytalanságot jelent. Ha tájékoztatást kapnak, elmondják a véleményüket.

Az érdekszövetségek javaslatcsomagjában is vannak vidékfejlesztési irányok. Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban konkrétan leírták, hogy tájékoztatást és információt szeretnének kapni, és a döntésekbe is bele akarnak szólni, vagy legalább véleményezni kívánják azokat. A MÖSZ elnöke szerint ez valószínűleg a hétfői egyeztetésen is szóba kerül.

A pozitív üzeneteket jónak tartja, de szerinte ezeket nagyon össze kell hangolni. Ennek okát így foglalta össze: „a pénz nem sok, kevés.” A kérések és elképzelések ugyanakkor széles körből érkeznek. Úgy fogalmazott, hogy hosszú évek óta csak bizonyos jellegű fejlesztésekre és bizonyos típusú településeknek volt lehetőségük, most viszont úgy tűnik, ez egységesebb formában valósulhat meg. Véleménye szerint a most megnyíló lehetőségek olyan párbeszédet indíthatnak el az önkormányzatok és a kormány között, amely előreviszi a dolgokat.

Hat év alatt hatszoros teher

A beszélgetés egyik legfontosabb témája a szolidaritási hozzájárulás volt. A kormány erre vonatkozóan is engedményeket jelzett. Gémesi ennek kapcsán azt mondta, hogy a rendszer átláthatatlan: az önkormányzatok nem feltétlenül tudják, hogy a befizetett összeg végül mire megy el, és mennyi jut vissza belőle.

Az érdekszövetségek képviselője szerint a hozzájárulás 2026-ra brutális mértéket öltött. „Az utóbbi hat évben hatszorosára nőtt. Ez így nem tartható fenn” – mondta. Hozzátette, hogy az önkormányzatok ezt nem tudják megfizetni, vagy csak bizonyos tevékenységek és szolgáltatások kárára tudják biztosítani a költségvetés számára, önkormányzati szinten összesítve.

A kormány által felvetett célzott kedvezményeket sem tartja feltétlenül szerencsésnek. Álláspontja szerint a kérdést egységesen kell kezelni. Így érvelt: „Ugyanis most már nincsenek gazdag települések.” Kifejtette, hogy ahol több a bevétel, ott annak arányában vonják el a település pénzét, és ennek arányában finanszírozzák az állami feladatokat. Ez azt jelenti, hogy a magasabb bevételű település ugyanarra a feladatra kevesebb finanszírozást kap, mint egy másik.

A kormány nyitottságát a hozzájárulás csökkentésére ugyancsak pozitívan értékelte. Szerinte azonban ezt is végig kell beszélni, mert „rengeteg település az, aki nyilván az utolsókat rúgja 2026-ban.”

Az Alkotmánybíróság döntése és a visszafizetés dilemmája

Gémesi külön kitért az Alkotmánybíróság döntésére, amelyről azt mondta: „ott pedig végre győzött az igazság.” Ismertetése szerint a testület jogszabálysértőnek ítélte a szolidaritási hozzájárulás kiszámításának és meghatározásának módját, és azt is kifogásolta, hogy a szabályozás semmiféle jogorvoslati lehetőséget nem adott az önkormányzatoknak. Az érintett jogszabályokat szerinte december 31-ével eltörlik.

Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy az elmúlt években befizetett összegeket hogyan kaphatják vissza az önkormányzatok. A teljes visszafizetés a központi költségvetést is megrendítené, ezért senki sem gondolja, hogy mindenki mindent visszakapjon. Két irányt vázolt fel:

• a nettó befizetőknek mindenképpen vissza kell adni azt a pénzt, amennyivel többet fizettek be az államnak, mint amennyit az államtól kaptak;
• a többi településsel megállapodást kellene kötni, hogy ha nem is a teljes összeg formájában, de a jövőbeni elvonások vállalhatók és befizethetők legyenek, és ne roppantsák meg a településeket.

Arra, hogy hol tartanak ezek az egyeztetések, így felelt: „Hát ezeknek a tárgyalásoknak még bőven előtte vagyunk.”

Vissza akarják kapni az elvont hatásköröket

A települési feladat- és hatáskörökről az érdekszövetségek képviselője nem kívánt részletesen beszélni, mert ez szerinte túl hosszú időt venne igénybe. Néhány kiemelt területet azonban megnevezett:

• Építéshatóság: szerinte egyértelműen önkormányzati hatáskör kell, hogy legyen. Azt mondta, nem is tudja, miért vitte el ezt a korábbi kormányzat a településektől.
• Oktatás: ezen a területen is sok kérdés merül fel.
• Helyi építési szabályzat: mivel ez határozza meg a település arculatát, kérdésként vetette fel, milyen formában lehet kiemelt állami beruházásokat az önkormányzatok akarata ellenére megvalósítani.
• Említett egy olyan törvényt is, amely szerinte alkalmas a szegregációra. Ennek azonnali visszavonását sürgette, hozzátéve, hogy ez nem is kerül pénzbe.

Ezeket a kérdéseket az érdekszövetségek a javaslatcsomagban nagyjából összegyűjtötték, és a kormánnyal kívánják végigtárgyalni.

Munkacsoportok: a megállapodás megvan, a testületek még nem

A legutóbbi találkozón abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy munkacsoportok tárgyalják végig részletesen a kérdéseket, mert ez sok időt és felkészültséget igényel. A munkacsoportok azonban még nem álltak fel.

A nyolc országos önkormányzati érdekszövetség javaslatot tett arra, hogy első körben négy munkacsoportban folyjon a munka. Az interjú idején erre még nem kaptak választ.

Nemcsak pénzkérdés

Arra a kérdésre, hogy mennyire csupán pénzkérdés az önkormányzatok megerősítése, az érdekszövetségek képviselője több, a finanszírozáson túlmutató elvárást sorolt fel.

Az első az önkormányzati autonómia visszaállítása, vagyis hogy a döntések ne a települések feje fölött szülessenek. Megjegyezte, hogy az elmúlt néhány hónapban is született olyan döntés, amelyről nem kérdezték meg az önkormányzatokat.

A második az érdekvédelem megerősítése: szerinte minden önkormányzati ügyben kötelező egyeztetésre lenne szükség. Emellett olyan érdekérvényesítési folyamatot tart szükségesnek, amely garanciát ad arra, hogy a kormánnyal kötött megállapodások meg is valósuljanak.

Összegzése szerint a következő időszakban számos kérdést kell végigbeszélni ahhoz, hogy kiegyensúlyozott együttműködés alakuljon ki az állam és az önkormányzatok között, és a települések biztos finanszírozást kapjanak. A cél az, hogy a polgármestereknek ne kelljen szorongva nekiállniuk a település feladatait fedező költségvetés elkészítésének.

Mi dőlhet el hétfőn?

A hétfői egyeztetés inkább egy folyamat kezdete, mint a lezárása. Az önkormányzati oldal kész javaslatcsomaggal és négy munkacsoport felállításának tervével érkezik. A kormány eddig bejelentéseket tett a szolidaritási hozzájárulás mérsékléséről és egy új vidékfejlesztési programról, ezek részletei azonban az érdekszövetségek szerint még nem ismertek.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályai az év végén megszűnnek. Ugyanakkor sem az új rendszer, sem a korábbi befizetések rendezése nincs még kidolgozva. A két fél között így nemcsak az a kérdés, mennyi pénz jut a településeknek, hanem az is, milyen szabályok szerint, és mekkora beleszólással.