Eltűnőben a magyar külkereskedelmi többlet: az erős forint és egy gazdasági anomália áll a háttérben

Egy év alatt tizedére olvadt a fór

Alig 104 millió eurós többlettel zárta az áprilist a magyar külkereskedelem, ami egymilliárd eurós beszakadást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A háttérben a tartósan erős forint exportot fékező hatása, valamint egy nehezen magyarázható gépimport-bumm rajzolódik ki.

A statisztikai adatok általában szárazak, ám a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, áprilisra vonatkozó külkereskedelmi jelentése éles képet fest a magyar gazdaság jelenlegi feszültségeiről. Míg egy évvel korábban ugyanebben a hónapban még 1,1 milliárd eurós többletet könyvelhetett el az ország, addig mostanra ez a szám 104 millió euróra olvadt.

Ha a tizenkét hónapra visszatekintő gördülő egyenleget vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy a korábban megszokott masszív aktívum meredeken apad. A folyamat nem a véletlen műve: az export és az import dinamikája teljesen elvált egymástól, amit a devizapiaci mozgások és a belső ipari szerkezet átalakulása egyaránt fűt.

A kétélű fegyver: mit jelent az erős forint a cégeknek?

A külkereskedelmi adatok egyik legfontosabb mozgatórugója az árfolyam. A forint áprilisban az euróhoz képest 9,2 százalékkal, a dollárral szemben pedig 13 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban. Makrogazdasági szinten ez kifejezetten kedvező az úgynevezett cserearány szempontjából – ami 6,2 százalékkal javult –, hiszen kevesebb hazai árut kell adnunk ugyanannyi külföldi termékért. A behozatal forintban mért árszínvonala így érdemben, 5,8 százalékkal csökkent.

A gyakorlatban, a vállalatok szintjén azonban ez komoly kihívást jelent. Az exportra termelő cégek – amelyek a magyar gazdaság gerincét adják – a nemzetközi piacon drágábbá, ezáltal kevésbé versenyképessé válnak, miközben az euróban vagy dollárban realizált bevételük forintra átszámítva kevesebbet ér. Ennek egyenes következménye, hogy a kivitel volumene naptárhatással kiigazítva 4,9 százalékkal zsugorodott.

A feldolgozott termékek exportja például 7 százalékot esett, ami jól mutatja, hogy a termelővállalatok már a saját bőrükön érzik az ellenszelet.

A gépipari paradoxon

A legérdekesebb jelenség azonban nem az export lassulása, hanem az import struktúrája. Euróban számolva a behozatal 16 százalékkal bővült, amit elsősorban egyetlen tényező hajtott: a gépek és szállítóeszközök behozatalának 23 százalékos volumennövekedése.

Közgazdasági alapszabály, hogy ha egy országban kilő a gépimport, ott jellemzően jelentős kapacitásbővítés, azaz beruházási bumm zajlik. Jelenleg azonban a magyar gazdaságban ennek épp az ellenkezőjét látni: a makrogazdasági statisztikák a beruházások esetében stagnálást mutatnak.

Ez az ellentmondás nehezen feloldható. A hatalmas gépbehozatal egyelőre nem jelenik meg sem a hazai beruházási adatokban, sem az ipari termelés fellendülésében. A jelenség mögött állhatnak nagy, egyedi vállalati beszerzések, esetleg olyan stratégiai készletezések, amelyek még nem fordultak termőre, de a számok jelenlegi állása szerint a gépimport száguldása egyfajta statisztikai szigetként létezik a stagnáló gazdasági környezetben.

Átrendeződő piacok

A földrajzi fókusz is elmozdulást mutat. Miközben a legfőbb kereskedelmi partnernek számító Európai Unióba tartó export 4,2 százalékkal csökkent, az unión kívüli országokból érkező behozatal 14 százalékkal ugrott meg. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság importigénye – részben a fent említett gépek miatt – egyre inkább az EU-n kívüli piacok felé tolódik, miközben a hagyományos európai felvevőpiacaink kevesebb hazai árut szívnak fel.

A 104 millió eurós áprilisi egyenleg tehát nem csupán egy alacsony szám, hanem egy mélyebb szerkezeti átalakulás és a devizapiaci hatások közös eredője. A cégek számára a következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogyan tudnak alkalmazkodni az erős forint támasztotta versenyhátrányhoz, és mikor kezdenek el termelni azok a gépek, amelyek most ilyen drasztikusan megnyomták az importszámlát.