Nyilvánosságra hozták a rohonci kőszállítmányok célállomásait: félmillió tonna kőzúzalék érkezett hazánkba

A Tisza Párt egyik volt országgyűlési képviselőjelöltje, Németh Martin, aki jelenleg Bük város önkormányzati képviselője, közérdekű adatigénylés keretében szerezte meg a NAV-tól a 2517-es vámtarifaszámú szállítmányok adatait. A képviselő weboldalán közzétett listán részletesen szerepelnek az ausztriai rohonci (Rechnitz) bányából származó kőzetanyagok magyarországi célállomásai, valamint a beérkezett mennyiségek is a 2015 és 2026 közötti időszakból.

A mostani adatok szerint a rohonci bányából összesen 493 451 tonna kőzúzalék érkezett Magyarországra az elmúlt szűk egy évtizedben. A szállítmányok döntő többsége Vas vármegyébe került, ahová mintegy 432 130 tonnát fuvaroztak, míg a második legnagyobb felvevőpiac Győr-Moson-Sopron vármegye volt 53 745 tonnával. A szállítmányok összesen nyolc vármegyét és 187 magyar települést érintettek.

A lista közzététele azonban nem jelenti automatikusan az érintett települések azbesztszennyezettségét. Az adatok ugyanis kizárólag a kőszállítmányok elsődleges célállomásait (például tüzépeket, kereskedői telephelyeket) mutatják meg. Mivel a 2517-es vámtarifaszám mindenféle zúzott követ és kavicsot magában foglal, a lajstrom csupán az árumozgást igazolja. Ráadásul az anyagot a fogadóállomásokról tovább is szállíthatták, így a kőzetek pontos, jelenlegi helyszíne nem minden esetben ismert.

Hogyan robbant ki a nyugat-dunántúli azbesztbotrány?

Az ügy előzménye áprilisra nyúlik vissza, amikor környezetvédelmi szervezetek riasztást adtak ki a burgenlandi kőbányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékok miatt. Kezdetben négy osztrák bánya – Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf – szállítmányairól lehetett tudni, ahonnan több mint 250 hazai településre vittek a kőzetből. Ezt az anyagot elsősorban utak, autóbeállók, parkolók és játszóterek burkolására használták fel az elmúlt évek során.

A rohonci bánya, amely a leghosszabb ideig működött a vizsgált osztrák lelőhelyek közül, csak később került a figyelem középpontjába. A lakossági bevizsgálások, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal által elrendelt tesztek pozitív eredményt hoztak: Kőszegen és Szombathelyen is több helyszínen kimutatták az azbeszt jelenlétét a kőzetekben. Olyan minták is fennakadtak a rostán, amelyek a szállítólevelek szerint egyértelműen a rohonci bányából származtak.

Mi is ez az azbeszt, és miért jelent veszélyt?

Weiszburg Tamás ásványtani szakértő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) podcastjában hívta fel a figyelmet arra, hogy a botrányban érintett bányákból származó szerpentinit kőzetben nemcsak a gyakoribb krizotil, hanem a jóval veszélyesebb amfibol-azbeszt is megtalálható. „A probléma kiterjedése európai léptékben is rendkívüli” – tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy a természetes előfordulású azbesztre jelenleg nincs megfelelő átfogó európai jogi szabályozás. Az amfibol-azbeszt éles, mikroszkopikus rostjainak belélegzése több évtizedes lappangási idő után olyan súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint a mellhártyadaganat vagy a tüdőfibrózis.

Intézkedések, sebességkorlátozások és kormányzati lépések

A nyilvánosságra hozott listák megjelenését követően több helyi és országos szereplő is drasztikus lépéseket tett. Szombathelyen például – ahol az oladi városrészben közel 12 kilométernyi útszakasz lehet érintett – az önkormányzat folyamatos locsolást rendelt el a porzás megakadályozására, és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be az érintett utcákban.

Az országos politika is reagált az egyre dagadó ügyre. Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere bejelentette, hogy osztrák partnereikkel folytatott tárgyalásainak köszönhetően leállítják a gyanús ausztriai bányákból származó zúzottkő behozatalát. Ezzel párhuzamosan maga a rohonci bánya is önkéntesen felfüggesztette a magyarországi szállításokat mindaddig, amíg független laboratóriumi eredmények nem bizonyítják a kitermelt anyag biztonságosságát.