Kína gazdaságában egyre nagyobb a rés a gyárak és a háztartások között

Nem az a fő kérdés, lassul-e Kína, hanem hogy mi tartja még mozgásban

A kínai gazdaságról érkező májusi adatok alapján egyre világosabb, hogy a növekedés szerkezete kettészakadt. A kínálati oldal, vagyis az ipar és az export teljesítménye továbbra is viszonylag erős, miközben a belföldi kereslet, a fogyasztás és a beruházás gyenge képet mutat.

A kínai statisztikai hivatal keddi adatközlése alapján, amelyet a CNBC, a Portfolio és a Reuters beszámolóját ismertető Világgazdaság is feldolgozott, a kiskereskedelmi forgalom májusban 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ez azért fontos adat, mert a kiskereskedelem a háztartások vásárlási hajlandóságának egyik legfontosabb mérőszáma. A visszaesés a CNBC szerint az első ilyen csökkenés volt 2022 decembere, vagyis a koronavírus-járvány utáni újranyitás kezdete óta.

Önmagában a 0,6 százalék nem tűnik drámai számnak. A jelentősége inkább abban van, hogy az elemzők Reuters által mért konszenzusa stagnálást várt, vagyis a tényleges adat gyengébb lett a vártnál. Ráadásul a fogyasztás gyengélkedése nem elszigetelt jelenség: a Portfolio összefoglalója szerint az autóeladások 16 százalékkal estek, a háztartási gépek és az építőanyagok forgalma pedig szintén kétszámjegyű visszaesést mutatott.

A lakosság óvatos, és ezt az ingatlanpiac is erősíti

A gyenge fogyasztási adat mögött több tényező áll. A források szerint az ötnapos munka ünnepi időszak nem hozta azt a költési lendületet, amely ellensúlyozhatta volna az óvatosabb háztartási magatartást. A CNBC arról írt, hogy az egy főre jutó költés elmaradt az előző évi szinttől, vagyis az utazás és vendéglátás élénkülése sem jelentett széles körű fogyasztási fordulatot.

A Világgazdaság beszámolója szerint a fogyasztási cikkek beszámítási programjának hatása is gyengül. Ez olyan támogatási forma, amelynél a régi termék leadása mellett az állam vagy a kereskedő ösztönzi új termék vásárlását. Amikor ennek hatása kifut, könnyebben látszik meg, hogy a háztartások saját bizalma és vásárlóereje mennyire elég a kereslet fenntartására.

A másik fék az ingatlanpiac. A Portfolio szerint az ingatlanárak májusban az áprilisinál is gyorsabban estek, és érdemi javulás elsősorban a legnagyobb metropoliszokban látható. Ez a mindennapi gazdaság szempontjából azért lényeges, mert Kínában az ingatlan a háztartási vagyon fontos része. Ha az ingatlan értéke csökken vagy bizonytalan, az óvatosabb költéshez vezethet.

A beruházási adatok azt mutatják, hogy a cégek sem sietnek

Nem csak a lakosság óvatos. Az állóeszköz-beruházások — vagyis az ingatlanokba, gépekbe, infrastruktúrába és más tartós termelőeszközökbe irányuló kiadások — az év első öt hónapjában 4,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A CNBC szerint ez jóval gyengébb lett a várt 2 százalékos visszaesésnél, és meredekebb romlást jelez a január–áprilisi 1,6 százalékos csökkenés után.

A beruházások szerkezete különösen beszédes. Az ingatlanberuházások a január–májusi időszakban 16,2 százalékkal estek, miután az első négy hónapban még 13,7 százalékos volt a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanszektor továbbra is erős lefelé húzó tényező.

A Portfolio adatai szerint a magánberuházások 7,1 százalékkal zuhantak, ami 2020 óta a leggyengébb teljesítmény. Ez a vállalati bizalom szempontjából fontos jelzés: ha a magáncégek visszafogják a beruházásaikat, az később a termelésben, foglalkoztatásban és technológiai fejlesztésekben is megjelenhet.

A gyárak közben még működnek — sőt, egyes ágazatok gyorsan nőnek

A keresleti oldallal szemben az ipari termelés májusban 4,5 százalékkal nőtt éves alapon. Ez meghaladta az áprilisi 4,1 százalékos bővülést és a Reuters által közölt 4,3 százalékos elemzői várakozást is.

A különbség itt válik igazán fontossá. A gazdaság egyik részében a háztartások és beruházók óvatosak, a másik részében viszont a gyárak tovább termelnek. A Portfolio szerint a csúcstechnológiai feldolgozóipar hozzáadott értéke körülbelül 15 százalékkal nőtt, a Világgazdaság 15,1 százalékos adatot közölt. Ez azt jelzi, hogy a high-tech szektor, vagyis például az elektronika, a félvezetők és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek gyártása jóval gyorsabban bővül, mint a gazdaság egésze.

A Portfolio összefoglalója szerint az elektronikai szektor 17 százalékkal nőtt, a félvezetők kivitele pedig 111 százalékkal emelkedett. A 111 százalékos exportnövekedés azt jelenti, hogy az adott termékkör kivitele több mint duplájára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez erős teljesítmény, de egyben azt is mutatja, hogy Kína növekedése egyre inkább a külső keresletre és néhány gyorsan bővülő iparágra támaszkodik.

Mit jelent ez a gyakorlatban az embereknek?

A lakosság számára a májusi adatok legfontosabb üzenete nem az, hogy Kína egyik hónapról a másikra válságba került volna. Inkább az, hogy a mindennapi biztonságérzet gyengébb annál, amit az ipari és exportadatok alapján gondolni lehetne.

Ha az autóeladások esnek, a háztartási gépek és építőanyagok forgalma csökken, az azt jelzi, hogy a családok halasztják a nagyobb kiadásokat. Ez lehet óvatosság, jövedelmi bizonytalanság vagy az ingatlanpiaci vagyonvesztés hatása. A források nem adnak egyetlen, bizonyított magyarázatot minden háztartási döntésre, de az adatok együtt arra utalnak, hogy a fogyasztói bizalom nem elég erős.

A munkaerőpiacon a hivatalos munkanélküliségi ráta a CNBC és a Világgazdaság szerint 5,2 százalékról 5,1 százalékra csökkent. Ez papíron javulás, de a Világgazdaság által idézett adatok szerint a nyáron 12,7 millió fiatal végez az iskolákban, ami új belépőket jelent a munkaerőpiacon. Vagyis a munkanélküliségi ráta enyhe csökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a foglalkoztatási nyomás megszűnt.

Mit jelent ez a cégeknek?

A vállalatok számára a kép kettős. Az exportáló, technológiai és elektronikai cégek számára a globális kereslet különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek iránt továbbra is növekedési lehetőséget adhat. A májusi exportadatok a források szerint erősek voltak, és részben ellensúlyozták a belföldi kereslet gyengeségét.

A belföldi piacra termelő cégeknek viszont más a helyzetük. A gyenge kiskereskedelmi forgalom, az autópiac visszaesése és az ingatlanhoz kapcsolódó termékek gyengülése azt jelenti, hogy a kereslet nem egyenletesen oszlik meg. Egy elektronikai exportőr jobb helyzetben lehet, mint egy építőanyag-kereskedő vagy egy belső fogyasztásra építő autóipari szereplő.

A CNBC a kínai statisztikai hivatal értékelésére hivatkozva azt írta, hogy a gazdaságban éles az ellentmondás az erős kínálat és a gyenge kereslet között. Közérthetően ez azt jelenti: a termelési kapacitás megvan, de nem biztos, hogy a belföldi vevők elég gyorsan felszívják az árukat és szolgáltatásokat.

Mit figyelnek ebből a piacok?

A pénzpiacok számára a májusi adatok azért fontosak, mert növelik annak esélyét, hogy a kínai gazdaságpolitika további ösztönzőkkel próbálja stabilizálni a keresletet. Csang Csi-vej, a Pinpoint Asset Management vezető közgazdásza a Világgazdaság beszámolója szerint arra számít, hogy a döntéshozók a második negyedéves GDP-adatok után, júliusban finomhangolhatják a politikát.

A Portfolio szerint több elemző kamatvágást, a kötelező tartalékráta csökkentését és nagyobb költségvetési kiadásokat tart lehetségesnek az év második felében. A kamatvágás olcsóbbá teheti a hitelt, a kötelező tartalékráta csökkentése pedig több pénzt hagyhat a bankrendszerben hitelezésre. Ezek azonban nem automatikusan oldják meg a fogyasztói bizalom problémáját: ha a háztartások és cégek óvatosak, az olcsóbb hitel sem feltétlenül vezet gyors költési fordulathoz.

A Portfolio arról is írt, hogy az adatközlés után az offshore jüan gyengült, a hongkongi tőzsdén jegyzett kínai részvények mutatója pedig több mint 1 százalékkal esett. Ez azt jelzi, hogy a befektetők a gyenge keresleti és beruházási adatokat kockázatként árazták.

A növekedési cél még elérhető lehet, de az összetétel számít

A források alapján az elemzők nem ugyanazt a második negyedéves növekedési pályát várják, de abban hasonló a kép, hogy lassulás valószínű. A Világgazdaság Hszu Tien-csen, az Economist Intelligence Unit vezető közgazdászának várakozását idézte, amely szerint a kínai gazdaság növekedése az első negyedévi 5 százalékról a második negyedévben 4,5 százalékra lassulhat. A CNBC Sheane Yue, az Oxford Economics vezető közgazdászának becslését közölte, aki 4,2 százalékos második negyedéves bővülést vár.

A különbség nem csak tizedszázalékok kérdése. Ha a növekedést főleg export és ipari termelés tartja fenn, miközben a háztartások és a magánberuházások gyengék, akkor a gazdaság kevésbé kiegyensúlyozott. Ez rövid távon még fenntartható lehet, különösen erős külső kereslet mellett, de érzékenyebbé teszi Kínát a globális kereslet, a kereskedelmi korlátozások és az iparági ciklusok változásaira.

A májusi adatok ezért nem egyszerűen rossz vagy jó hírek. Inkább azt mutatják, hogy Kína növekedése egyre kevésbé egységes történet. A gyárak teljesítménye erős, a high-tech export látványos, de a belső kereslet és az ingatlanpiac gyengesége miatt a gazdaságpolitika előtt egyre konkrétabb kérdés áll: hogyan lehet úgy élénkíteni a fogyasztást, hogy közben ne csak a termelési oldalt támogassa tovább a rendszer.