A tökéletes vihar anatómiája az aranypiacon

Amikor egy geopolitikai krízis kitörése és a globális infláció emelkedése ellenére esik a világ legismertebb menekülőeszközének ára, ott érdemes a felszín alá nézni. Az arany az év elején még történelmi csúcsokat döntött, az elmúlt napokban azonban 4400 dollár alá esett, sőt, egyes kereskedési szakaszokban a 4046 dolláros szintet is érintette. Ez november vége óta a legalacsonyabb pont, és a technikai elemzők szerint a lejtmenetnek még koránt sincs vége.

A piac számára komoly figyelmeztető jel, hogy az árfolyam áttörte a 200 napos mozgóátlagot. Ez a mutató az adott eszköz elmúlt 200 kereskedési napjának átlagárát jelöli, és a befektetők a hosszú távú trendek vízválasztójaként tekintenek rá. Ha az árfolyam ez alá esik, az a lendület tartós elvesztését, egy technikai összeomlást jelez.

A kamatcsapda: miért fáj az infláció az aranynak?

Hagyományosan az aranyat az infláció elleni védelemként (hedge) tartják számon. A jelenlegi, iráni háború által fűtött energiaáremelkedés azonban egy olyan láncreakciót indított el, amely paradox módon épp az arany ellen dolgozik.

Az amerikai infláció a májusi adatok szerint az elmúlt három év leggyorsabb ütemében nőtt. Ez a fejlemény átírta az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) forgatókönyvét. Míg az év elején a piacok több kamatcsökkentést áraztak be, mostanra kiderült: a Fed nemcsak tovább tartja magasan a kamatokat (a 3,50-3,75 százalékos sávban), de a határidős piacok árazása alapján 67 százalék az esélye egy év végi kamatemelésnek is.

Ez a magas kamatkörnyezet azért kritikus, mert az arany tartásának magas az úgynevezett alternatívaköltsége. Mivel a fizikai nemesfém nem fizet kamatot vagy osztalékot, a befektetők számára egyre vonzóbbá válnak a magas, biztos hozamot kínáló amerikai állampapírok.

Amikor a jegybankok is a kasszához fáradnak

A lejtmenetet tovább gyorsítja a legnagyobb szereplők viselkedése. Az elmúlt két évben a jegybankok nettó aranyvásárlása húzta fel az árakat – az Európai Központi Bank adatai szerint az arany tavaly év végén meg is előzte az amerikai állampapírokat a világ legnagyobb tartalékeszközeként. Most azonban megfordult a széljárás.

A devizájuk és a költségvetésük védelme érdekében több nemzeti bank is eladói pozícióba kényszerült. Törökország mintegy 20 milliárd dollár értékben vált meg aranytartalékától vagy cserélte azt el, és Oroszország is aranyeladásokkal próbálja egyensúlyban tartani a büdzséjét.

Ezzel párhuzamosan a lakossági és intézményi befektetők is vonják ki a tőkét. A World Gold Council adatai szerint március és május között 55 tonnányi aranynak megfelelő tőke áramlott ki a tőzsdén kereskedett aranyalapokból (ETF-ekből). A folyamat logikáját Peter Kinsella, a UBP befektetési vezetője így összegezte a Financial Timesnak:

„Amikor Iránban kiéleződött a helyzet, a befektetők csökkentették a kockázataikat. Sokan aranyat adnak el azért, hogy más, veszteséges eszközeiket fedezni tudják. Minden kockázatcsökkentő lépés aranyeladásokkal jár.”

A váratlan elszívó erő: a Szilícium-völgy

A makrogazdasági tényezők mellett megjelent egy specifikus, de annál erősebb piaci hatás is: a technológiai szektor készülő óriáskibocsátásai. A befektetők mindig a következő nagy hozammal kecsegtető lehetőséget keresik, és az olyan gigantikus részvénykibocsátások (IPO-k), mint a SpaceX vagy a mesterséges intelligenciával foglalkozó OpenAI közelgő tőzsdei megjelenése, hatalmas mennyiségű likviditást szívnak el más piacokról.

„Ez potenciálisan negatív hatással lehet az aranyra, mert a befektetők új helyet keresnek, ahol tovább folytatódhat a rali” – mondta Tom Price, a Panmure Liberum elemzője, hozzátéve: „Az arany jelenleg gyengélkedik, a befektetők pedig a következő nagy lehetőséget keresik. És most a SpaceX tűnik annak.”

A jelenlegi várakozások szerint a piacnak hosszú, akár 4000 dollárig vagy az alá tartó korrekcióra kell berendezkednie. Bár az olyan nagybankok, mint a Citigroup, hosszú távon továbbra is bíznak az arany értékállóságában a növekvő államadósságok miatt, rövid távon a dolláreszközök és az új technológiai részvények vonzereje egyértelműen elhomályosítja a sárga nemesfém fényét.

Szerkesztői reflexió: Az arany elmúlt hetekben látott kálváriája jól mutatja, hogy a modern pénzügyi rendszerekben nincsenek abszolút menedékek. Amikor a geopolitikai félelmek magas jegybanki kamatokkal és technológiai aranylázzal párosulnak, a befektetők a kézzelfogható biztonság helyett azonnal a hozamot választják. A kérdés már csak az, mi történik akkor, ha a technológiai rali is kifullad.