Alacsonyabb lett az infláció, de a kérdés most az, meddig tarthat ki ez a nyugalom

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció, miközben az elemzők gyorsulásra számítottak. A kedvező adat rövid távon enyhítheti az árnyomást, de az energiaárak, a szolgáltatások és az árszabályozások miatt a második félév még fordulatot hozhat.

A májusi inflációs adat legfontosabb üzenete nem egyszerűen az, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése 1,8 százalékra lassult az áprilisi 2,1 százalékról. Hanem az, hogy ez a lassulás több olyan területen jelent meg, ahol az elemzők inkább gyorsulásra számítottak.

A Portfolio által idézett elemzői konszenzus 2,2 százalékos inflációt várt májusra, ehhez képest a KSH adata érdemi meglepetést hozott. A friss érték megegyezik a márciusi inflációval, és ismét a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos árstabilitási célja alá került.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban rövid távon nem jelent meg az a széles körű árnyomás, amelytől több elemző tartott. A kép azonban nem egyirányú: több olyan tényező is van, amely később ismét felfelé húzhatja az árakat.

Mit érezhet ebből a háztartás?

A háztartások szempontjából a legkézzelfoghatóbb változás az élelmiszereknél látszik. Májusban az élelmiszerek ára havi alapon 0,3 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva pedig 0,6 százalékos volt a mérséklődés.

Ez azért lényeges, mert az élelmiszerárak a mindennapi kiadásokban gyorsan érzékelhetők. A KSH adatai szerint több alapvető termék ára is csökkent: ide tartozott a tejtermékek, a sajt, a tej, a tojás, a cukor és a kenyér ára. A forrás szerint jelentősebb emelkedést egyedül a burgonya esetében mértek.

A friss zöldségek ára a szezonálisan megszokottnál nagyobb mértékben esett. Ez eltért attól az elemzői várakozástól, amely szerint az első termések megjelenése inkább szezonális drágulást okozhatott volna.

Fontos ugyanakkor, hogy az alacsony infláció nem azonos az általános árcsökkenéssel. Az infláció azt mutatja, hogy az árak összességében mennyivel magasabbak az egy évvel korábbinál. Májusban éves alapon továbbra is drágulás volt, csak annak üteme lassult.

Mi tartotta vissza az árakat?

A májusi adatban több fékező hatás egyszerre jelent meg. Az egyik a kormányzati árszabályozás volt, amely a forrás szerint az üzemanyagok, egyes élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árának alakulását is befolyásolja. Az intézkedések kivezetése a forrás alapján egyelőre nincs napirenden.

A másik fontos tényező a forint év eleje óta tartó erősödése. Ez az úgynevezett importált inflációt mérsékelheti. Az importált infláció azt jelenti, hogy a külföldről behozott termékek vagy alapanyagok drágulása a hazai árakban is megjelenik. Ha a forint erősebb, akkor ugyanaz az importtermék forintban számolva kevésbé drágulhat.

Ez különösen a tartós fogyasztási cikkeknél lehetett érzékelhető. Ebbe a körbe tartoznak például a nagyobb értékű, hosszabb ideig használt termékek. A főcsoport ára májusban havi alapon 0,3 százalékkal csökkent.

A háztartási energia ára szintén lefelé húzta az inflációt. Ebben a csoportban havi alapon 0,8 százalékos csökkenést mért a KSH, a vezetékes gáz ára pedig 2,1 százalékkal mérséklődött.

A cégeknek nemcsak az adat számít, hanem az időzítés

A vállalatok számára a májusi inflációs adat egyik gyakorlati következménye az lehet, hogy az áremelések időzítése és elfogadtatása nehezebben tervezhető. Ha a fogyasztói árindex alacsony, a vevők kevésbé számítanak drágulásra, miközben a cégek költségei később még emelkedhetnek.

Különösen érdekes a szolgáltatások alakulása. Ez a terület májusban mindössze 0,2 százalékos havi áremelkedést mutatott, miközben éves alapon 4,3 százalékkal volt magasabb az árszint. A szolgáltatások azért fontosak, mert sok esetben munkaerő- és működési költségek határozzák meg az árakat, ezek pedig lassabban, de tartósabban épülhetnek be az inflációba.

A forrásban szereplő elemzői vélemények szerint a második félévben a szolgáltatások átárazása erősödhet. A pénzügyi és telekommunikációs szektorok áremeléseiről már volt szó a forrás szerint; Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy számolt, hogy ezek önmagukban 0,2 százalékponttal emelhetik a 2026-os átlagos inflációt.

A százalékpont itt nem ugyanaz, mint a százalék. Ha például az éves átlagos infláció 3,0 százalék lenne, egy 0,2 százalékpontos hatás 3,2 százalékra emelné azt.

Miért nézi ezt különösen figyelmesen a jegybank?

A Magyar Nemzeti Bank számára a májusi adat rövid távon támogató jelzés lehet. Az alacsonyabb infláció és a gyengébb árnyomás elvileg teret adhat a kamatcsökkentésnek. A kamatvágás azt jelenti, hogy a jegybank alacsonyabb irányadó kamatszint felé mozdul, ami idővel a hitelek és megtakarítások árazására is hatással lehet.

A döntés azonban nem csak a májusi inflációról szól. A jegybank előretekintő intézmény: azt kell mérlegelnie, hogy a következő hónapokban milyen árfolyamatok várhatók. A forrásban megszólaló elemzők szerint a nemzetközi kockázatok, az energiaárak és a költségvetési pálya bizonytalanságai is óvatosságot indokolhatnak.

A maginfláció különösen fontos mutató ebben a döntésben. Ez az infláció olyan változata, amely kiszűri a gyorsan ingadozó vagy egyszeri hatásokat, így jobban jelezheti a tartós árfolyamatokat. Májusban a maginfláció havi alapon stagnált, éves szinten pedig 2,0 százalékra csökkent az áprilisi 2,2 százalékról.

Ez azt mutatja, hogy az alapvető inflációs nyomás egyelőre visszafogott maradt. Ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy később megjelenjen, ha az energia- és nyersanyagárak, a szolgáltatási díjak vagy az árszabályozások változása felfelé mozdítja az árakat.

A piacnak a második félév a kérdés

A friss adat után a piaci szereplők számára a fő kérdés az, hogy a májusi lassulás tartós folyamat kezdete-e, vagy csak átmeneti kitérő egy későbbi gyorsulás előtt.

A Portfolio által megkérdezett szakértők a mostani adat előtt azt valószínűsítették, hogy a fogyasztói árindex az év második felében fokozatosan emelkedhet, az év végén pedig akár 4,5 százalékot is elérhet. A forrás szerint nem kizárt, hogy a májusi adat valamelyest lejjebb húzza majd ezeket a várakozásokat.

Az energiapiaci hatások továbbra is lényeges kockázatot jelentenek. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése idővel beépülhet a fogyasztói árakba, különösen akkor, ha a vállalatok költségei tartósan magasabbak maradnak. A mezőgazdasági teljesítmény szintén befolyásolhatja az élelmiszerárakat, például a globális nyersanyagárak vagy az esetleges aszályok hatásán keresztül.

A májusi infláció tehát egyszerre kedvező és óvatosságra intő adat. Rövid távon azt jelzi, hogy az árnyomás gyengébb a vártnál; középtávon viszont több olyan tényező maradt a rendszerben, amely újra gyorsíthatja az inflációt.

A háztartásoknak ez most mérsékeltebb áremelkedést jelenthet, a cégeknek kivárást és óvatosabb árazást, a jegybanknak pedig döntési lehetőséget, de nem feltétlenül egyértelmű irányt.