Három Peter Parker, három filmes univerzum és egy kusza jogi háttér: a Pókember-filmek története jóval bonyolultabb, mint elsőre látszik. Az új Tom Holland-film apropóján végigvesszük, hogyan vezettek a Marvel pénzügyi gondjai, a Sony jogai és az újraindítások a mostani mozis fejezetig.
Bevalljuk, ebben a kérdésben nehéz lenne tárgyilagosnak maradnunk: a szerkesztőségben többen is óriási Pókember-rajongók vagyunk. Amikor tehát július 29-én megérkezett a magyar mozikba a Pókember: Vadonatúj nap, rohantunk is megnézni.
Tobey Maguire kissé esetlenül igazgatta a szemüvegét, Andrew Garfield gördeszkával suhant végig az iskola folyosóján, Tom Holland pedig már első feltűnésekor ellopta Amerika Kapitány pajzsát. Ugyanaz a piros-kék ruha, ugyanaz a Peter Parker – mégis három eltérő színész, három külön világ és három egészen más történet.
Tom Holland immár negyedik önálló filmjében ölti magára a jelmezt, de Peter ezúttal már nem az a lelkes középiskolás, akit Tony Stark a szárnyai alá vett. A világ elfelejtette a nevét, a barátai nem ismerik fel, ő pedig magányos huszonévesként egyre mélyebbre menekül a szuperhősszerepbe.
Mielőtt azonban nekivágnánk az új történetnek, érdemes rendet tenni a pókhálóban. Miért indították újra kétszer is ugyanazt a karaktert? Miért lett Tobey Maguire után Andrew Garfield, majd Tom Holland Pókember? A válaszhoz nemcsak a képregényekig, hanem a Marvel kilencvenes évekbeli pénzügyi válságáig is vissza kell mennünk.
A Marvel a kilencvenes években súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, ezért több népszerű karakterének filmes jogait értékesítette. Pókember megfilmesítési lehetősége végül a Sonyhoz került.
Ez azt jelentette, hogy miközben a karakter továbbra is a Marvel képregényhőse maradt, a mozifilmek elkészítéséről a Sony dönthetett. A jogok megtartásához azonban meghatározott időközönként új filmeket kellett készítenie. Ha túl sokáig nem született volna új Pókember-produkció, a megfilmesítési jogok visszakerülhettek volna a Marvelhez.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Tobey Maguire-féle trilógia lezárása után néhány évvel új színésszel és új történettel indították újra a sorozatot.
A következő nagy fordulat 2015-ben érkezett el. A Sony és a Marvel Studios – amely ekkor már a Disneyhez tartozott – megállapodott egymással, így Pókember beléphetett a Marvel filmes univerzumába, vagyis a Bosszúállók világába. A filmes jogok továbbra is a Sonynál maradtak, a két vállalat azonban közösen kezdte építeni Tom Holland Pókemberének történetét.
Ezért létezhet három különálló mozis Peter Parker. Nem ugyanannak az életnek három korszakát látjuk, hanem három önálló filmes világot, amelyek csak jóval később, a multiverzum segítségével találkoztak.
Pókember 1962-ben, az Amazing Fantasy 15. számában jelent meg először. A karaktert Stan Lee író és Steve Ditko rajzoló alkotta meg.
Peter Parker már a kezdetektől különleges figurának számított. A korabeli képregényekben a tinédzserek többnyire a felnőtt hősök segítői voltak, Pókember azonban fiatal kora ellenére önálló, teljes értékű szuperhősként kapott saját történetet.
Nem volt milliárdos, isten vagy tökéletes katona. Félénk, rendkívül intelligens középiskolásként pénzgondokkal, iskolai zaklatással, szerelmi csalódásokkal és családi veszteségekkel küzdött. A radioaktív pók csípése emberfeletti erőt, gyorsaságot és különleges érzékeket adott neki, de az életét ettől még nem tette egyszerűbbé.
Peter eleinte pankrátorként próbált pénzt keresni a képességeivel. Amikor azonban önzésből futni hagyott egy bűnözőt, aki később Ben bácsi halálát okozta, megtanulta élete legfontosabb leckéjét: "a nagy erő nagy felelősséggel jár".
Ez a veszteség minden filmes Peter Parker történetének alapja, még akkor is, ha az eredettörténetet nem minden alkalommal mesélték el újra.
A modern Pókember-filmek története 2002-ben kezdődött Sam Raimi rendezésében. Tobey Maguire Peter Parkere érzékeny, csendes és szerethetően ügyetlen fiú volt, aki könnyebben mászott fel egy felhőkarcolóra, mint hogy bevallja érzéseit Mary Jane-nek.
A trilógia részei:
Pókember – 2002
Pókember 2. – 2004
Pókember 3. – 2007
Az első film Peter átalakulását, Ben bácsi elvesztését és Norman Osborn, vagyis a Zöld Manó felemelkedését mesélte el. Willem Dafoe egyszerre volt félelmetes, tragikus és színpadias ellenfél, a fejjel lefelé elcsattanó, esőáztatta csók pedig az egész filmtörténet egyik legismertebb romantikus jelenetévé vált.
A folytatásban Peter már a kettős élet árát fizeti meg. Lemarad az óráiról, elveszíti az állását, Mary Jane máshoz készül feleségül menni, a folyamatos nyomás hatására pedig még a képességei is cserbenhagyják. Közben a tiszteletre méltó tudósból, Otto Octaviusból megszületik Doctor Octopus.
A Pókember 2. azért maradt máig a műfaj egyik csúcspontja, mert nem egyszerűen egy hős és egy gonosztevő látványos összecsapásáról szól. A középpontjában egy kimerült, magányos fiatal áll, aki elveszíti önmagát a ránehezedő felelősség alatt. Legszívesebben lemondana az egészről, mégsem tud hátat fordítani azoknak, akiknek szükségük van rá.
A harmadik Raimi-film már jóval zsúfoltabbra sikerült. Homokember, Venom és Harry Osborn egyszerre lépett színre, Peterre pedig egy idegen szimbióta tapadt, amely új ruhát és sötétebb, agresszívebb személyiséget adott neki.
Innen származik a fekete ruhás, frufrus, magabiztosan táncoló Peter Parker is, aki később az internet egyik legismertebb mémjévé vált.
A Pókember 3. jelentős kasszasiker lett, a túl sok ellenfél és egymással versengő történetszál miatt azonban jóval hűvösebben fogadták. Sam Raimi negyedik filmet is tervezett, ez azonban végül nem valósult meg. A Sony ekkor teljesen újrakezdte Peter Parker történetét.
Öt évvel később, részben a filmes jogok megtartása érdekében, a Sony új sorozatot indított. A rendező Marc Webb lett, Peter Parkert pedig Andrew Garfield alakította.
A két összetartozó film:
A csodálatos Pókember – 2012
A csodálatos Pókember 2. – 2014
Garfield Peterje lazább, szarkasztikusabb és lázadóbb volt elődjénél. Gördeszkázott, visszaszólt az iskolai zaklatóknak, és már a pókcsípés előtt sem tűnt teljesen elveszettnek.
Sok tekintetben közelebb állt a képregények eredeti figurájához. Nem szerves hálót lőtt a csuklójából, hanem zsenialitását bizonyítva saját maga készítette el a mechanikus hálóvetőket. Első nagy szerelme nem Mary Jane, hanem Gwen Stacy volt, a történet pedig rendszeresen emlékeztetett arra, hogy Peter nemcsak erős és gyors, hanem kivételes tudományos tehetség is.
A sorozat igazi erejét Peter és Gwen kapcsolata jelentette. Andrew Garfield és Emma Stone között annyira természetes volt az összhang, hogy szerelmük nem kötelező szuperhősfilmes mellékszálnak, hanem valódi, törékeny kapcsolatnak érződött.
Az első részben Peter Dr. Curt Connorsszal kerül szembe, aki egy félresikerült kísérlet után Gyíkká változik. A folytatásban több klasszikus ellenfél is megjelenik, miközben a film egyszerre próbál romantikus dráma, szuperhőstörténet és egy nagyobb mozis univerzum kezdete lenni.
A második rész Gwen Stacy halálával zárul. A tragédia Peter életének egyik legsúlyosabb vesztesége, Andrew Garfield alakítása pedig a film legerősebb pillanatait adja.
A vegyes fogadtatás után a Sony ismét irányt váltott. a harmadik rész elmaradt, 2015-ben pedig megszületett a megállapodás a Marvel Studiosszal.
Garfield Pókemberének története azonban nem tűnt el nyomtalanul. Évekkel később, a Nincs hazaútban térhetett vissza, ahol lehetőséget kapott arra, hogy szembenézzen Gwen elvesztésével, és jelképesen helyrehozza azt, amit saját világában nem tudott.
Tom Holland változata már nem kapott új eredettörténetet. Amikor először feltűnt a 2016-os Amerika Kapitány: Polgárháborúban, már rendelkezett képességeivel, házilag készített jelmezben járta Queens utcáit, és videókat készített kalandjairól.
Tony Stark hamar felismerte benne a lehetőséget, modern ruhát adott neki, majd magával vitte a Bosszúállók belső háborújába. Peter a repülőtéri csatában egyszerre volt elképesztően ügyes hős és lelkes rajongó.
Holland Pókembere korában is közel állt a korai képregények gimnazistájához. Fiatalos, kíváncsi és időnként ügyetlen, ugyanakkor kiemelkedően intelligens, bátor és erősen kötődik saját környékéhez
Történetének fontos állomásai:
Amerika Kapitány: Polgárháború – 2016
Pókember: Hazatérés – 2017
Bosszúállók: Végtelen háború – 2018
Bosszúállók: Végjáték – 2019
Pókember: Idegenben – 2019
Pókember: Nincs hazaút – 2021
Pókember: Vadonatúj nap – 2026
A Hazatérésben Peter még mindenáron bizonyítani akarja Tony Starknak, hogy méltó a Bosszúállók közé. Az Idegenben már Tony halála után próbál egyszerű tinédzserként élni és közelebb kerülni MJ-hez, miközben Mysterio látványos illúziókkal manipulálja. A film végén Peter titkos személyazonossága az egész világ előtt lelepleződik.
A Pókember: Nincs hazaút közvetlenül az Idegenben befejezése után folytatódott. Peter Doctor Strange segítségét kérte, hogy a világ felejtse el: ő Pókember. A varázslat azonban félresikerült, és kaput nyitott más valóságok felé.
Így térhettek vissza a korábbi filmek ellenfelei, köztük Willem Dafoe Zöld Manója, Alfred Molina Doctor Octopusa és Jamie Foxx Electrója.
A film valódi jelentősége azonban nem pusztán a nosztalgikus vendégszereplésekben rejlett. Tom Holland Peter Parkerének fejlődésében ez jelentette a döntő fordulópontot. A lelkes, olykor meggondolatlan fiú itt érti meg igazán, hogy minden döntésének súlya van, és a hozzá közel állók is megfizethetnek a hibáiért.
Nagy spoiler következik: Tobey Maguire és Andrew Garfield visszatérése valódi rajongói ünneppé tette a filmet. A három Pókember más életkorban, más veszteségekkel és más tapasztalatokkal érkezett.
Tobey Peterje nyugodtabb, tapasztalt mentorként jelent meg. Andrew Peterje bevallotta, hogy Gwen halála után keserűbbé és kegyetlenebbé vált. Tom Peterje pedig előttük szembesült azzal, milyen könnyen átfordulhat a fájdalom bosszúvá.
May néni halála után Peter megtanul lemondani saját boldogságáról is, ha ezzel megvédheti azokat, akiket szeret.
A történet végén Doctor Strange varázslata kitörli Peter Parkert mindenki emlékezetéből. MJ és Ned többé nem ismeri fel, Peter pedig egy apró lakásban, teljesen egyedül kezdi újra az életét. Saját kezűleg készít új jelmezt, és végleg elszakad attól a technológiai háttértől, amelyet korábban Tony Stark biztosított számára.
Ezzel válik igazán azzá a magányos, hétköznapi problémákkal küzdő Pókemberré, akit a klasszikus képregényekből ismerünk.
A Pókember: Vadonatúj nap négy évvel a Nincs hazaút eseményei után játszódik. Peter már felnőtt, teljesen egyedül él, és szinte minden idejét Pókemberként tölti. MJ és Ned továbbléptek, miközben semmit sem tudnak arról, milyen fontos szerepet játszott korábban az életükben.
Az új rész egyfajta „soft reboot”-ként működik. Nem törli el a korábbi filmeket, de Peter életében lezár egy korszakot. A lelkes gimnazista és Tony Stark pártfogoltja helyett egy magányos, sérült huszonévest látunk, aki a szuperhősködésbe menekül a saját élete elől.
A film ezt humorral is kezeli: Peter lakása egy tipikus, kissé szétesett fiatal férfi otthona, súlyzókkal és fehérjeporos dobozokkal. A könnyed részletek mögött azonban komolyabb probléma húzódik meg. Peter egyre kevésbé tudja, hol ér véget Pókember, és hol kezdődik az az ember, akit már senki sem ismer.
A ránehezedő nyomás különös testi változásokat is elindít benne. Míg a Pókember 2. hőse átmenetileg elveszítette képességeit, itt az ellenkező folyamat bontakozik ki: a pókoldal egyre erősebbé válik, miközben Peter emberi része háttérbe szorul.
Mindkét történet középpontjában egy magányos fiatalember áll, aki nem találja az egyensúlyt a hétköznapi élete és hősi kötelessége között. Az egyik menekülni próbál a jelmeztől, a másik pedig teljesen elbújna mögötte.
A filmet Destin Daniel Cretton rendezte, Tom Holland mellett Zendaya, Jacob Batalon, Sadie Sink, Jon Bernthal, Mark Ruffalo és Michael Mando is szerepel benne.
A Vadonatúj nap tehát nem egyszerűen a korábbi trilógia negyedik epizódja. Egy új korszak nyitánya, amelyben Peternek már nem azt kell megtanulnia, hogyan váljon Pókemberré. Sokkal inkább azt, hogyan maradhat Peter Parker, miközben minden más szerepet elveszít maga körül.
Talán éppen ezért működik a karakter több mint hatvan év után is. Minden színész más Peter Parkert mutatott meg: Tobey Maguire a csendes, kötelességtudó kívülállót, Andrew Garfield a gyors észjárású, romantikus lázadót, Tom Holland pedig a lelkes kamaszból megtört felnőtté váló hőst.
A jelmez, a világ és a szereplők változhatnak. A történet középpontjában mégis mindig ugyanaz a kérdés marad: hogyan lehet valaki hős anélkül, hogy közben teljesen elveszítené önmagát?
Fotók: www.filmkatalogus.hu
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
Egy cetli közelebb visz István királyhoz.
2026.08.01.2p
Menekülj a hőségből a múzeumba!
2026.07.31.4p
Egy elkobzott élet most megszólal.
2026.07.31.2p
Szombaton ismét óriásbábok lepik el a belvárost!
2026.07.31.2p
Hajolj közel a királyok templomához!
2026.07.31.2p
Egy villa, négy barátnő, a titkok pedig robbannak.
2026.07.30.2p
