Két rossz állapotú, mégis komoly történeti és közösségi értéket képviselő fehérvári ingatlan került ismét reflektorfénybe. A Stratégiai Fejlesztési Bizottság rendkívüli bejárásának első két állomása az Akóts-malom és a Bőrgyár volt. Közös bennük, hogy felújításuk jelentős összeget igényelne, és egyik esetében sem elég pusztán az épület megmentéséről dönteni: azt is ki kell találni, mire használja majd a város.
Cser-Palkovics András polgármester a bejárásokról Facebook-oldalán videókban is beszámolt. A bizottság kiemelt feladata az önkormányzati tulajdonú épületek sorsának figyelemmel kísérése, a mostani bejárássorozat pedig több rossz műszaki állapotú, ugyanakkor értékes ingatlant érint.
Az első két helyszín már önmagában jól mutatja a feladat összetettségét: az Akóts-malomnál egy különleges ipartörténeti emlék és annak gépparkja vár megmentésre, míg a Bőrgyár esetében egy nagy, Belvároshoz közeli terület jövőjét kellene újragondolni.
Akóts-malom: nem először keresik a jövőjét
Az Akóts-malom esetében nemcsak maga az épület, hanem a benne fennmaradt régi eszközpark is értéket képvisel. Az egykori Vízivárosi gőzmalom 1974-től tanmalomként működött, a molnárképzés 2011-ben szűnt meg, az épület pedig azóta használaton kívül áll. A városi értéktárba is bekerült. Városi Levéltár Székesfehérvár
A mostani bejárás egyik fontos kérdése, hogy milyen funkció igazolhatná egy ilyen léptékű felújítás költségeit. Ez azonban nem most merült fel először. A város 2018-ban, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címért készített pályázatában konkrét terveket fogalmazott meg az Akóts-malom hasznosítására. Az akkori dokumentum szerint EKF-látogatóközpont, székesfehérvári művészek alkotóműhelye, kreatívipari inkubátorház és gasztrocentrum is helyet kaphatott volna benne. A tervek végül nem valósultak meg.
Fotó: albaarchivum.hu / Simon Erika
Sokan nemcsak egy régi épületet látnak benne
Az Akóts-malomról szóló bejegyzés alatt több egykori tanuló és oktató is megszólalt. Volt, aki 2000 és 2004 között élelmiszeripari gépész tanulóként járt ide, más arra emlékezett, hogy édesapja gyakorlati oktatóként dolgozott a malomban. Egy volt oktató közép-európai ipari ritkaságként beszélt az épületről, és felidézte azt is, hogy a tanulókkal kísérleti jelleggel durumbúzát őröltek.
A hozzászólásokból ugyanakkor az aggodalom is jól látszik. Többen az épület romló állapotára hívták fel a figyelmet, mások azt kérdezték, miért nem sikerült megvalósítani a korábbi terveket, illetve miből lehetne most finanszírozni a felújítást.
Ötletekből nincs hiány: felmerült többek között a korábbi építészeti diplomamunkák újbóli elővétele és az önkormányzati bérlakások kialakítása is.
A Bőrgyárból ifjúsági közösségi tér lehetne
A bejárássorozat második állomása a Bőrgyár volt. Az épület jelenleg elsősorban a Városgondnokság raktáraként működik, hosszabb távon azonban ismét közösségi funkciót kaphatna.
A polgármester bejegyzése szerint az ifjúsági közösségi tér gondolata már korábban is felmerült, és érdemes lehet továbbvinni. Mellette szólhat az épület elhelyezkedése is: közel van a Belvároshoz és Palotavároshoz.
A lehetőség azonban itt is együtt jár a legnagyobb kérdéssel: a pénzzel. A felújítás és a funkcióváltás jelentős ráfordítást igényelne, ezért a bejegyzés szerint külső pályázati forrásokra biztosan szükség lenne. Konkrét pályázatról, összegről vagy határidőről egyelőre nincs szó.
Fotó: Fejér Megyei Hírlap / Fehér Gábor
A Bőrgyárban egyszer már volt kulturális élet
A közösségi-kulturális hasznosítás gondolata különösen érdekes annak fényében, hogy a Bőrgyár korábban valóban helyet adott kulturális programoknak. A 2000-es években a Bőrgyár Kulturális Egyesület rendezvényei között koncertek, kiállítások és fiatal tehetségeket bemutató események is szerepeltek. A 2005-ös Helyi Lokál fesztiválon például hét zenekar és három DJ lépett fel, képző- és iparművészeti kiállítást is rendeztek. Székesfehérvár
A kulturális múlt a mostani hozzászólásokban is visszatért. Többen a régi Bőrgyár-bulikra és az egyesület programjaira emlékeztek, így az ifjúsági-kulturális funkció bizonyos értelemben nem teljesen új irányt jelentene.
Szórakozóhely, műhely, közösségi kert – ötletekből nincs hiány
A Bőrgyár esetében a hozzászólók már egy egész funkciólistát összeállítottak. Felmerült többfunkciós kulturális központ, zenés szórakozóhely, jazzkoncertek, táncoktatás, kiállítótér, workshopok, közösségi konyha és közösségi kert is.
Többen fontosnak tartanák azt is, hogy egy esetleges felújítás során megmaradjon az épület ipari karaktere. Példaként olyan külföldi helyszíneket említettek, ahol egykori ipari épületek kaptak új kulturális funkciót. Mások a bőrgyártás helyi történetének bemutatását is beépítenék az új funkcióba, így az épület múltja nem tűnne el az átalakítással.
Két épület, ugyanaz a nehéz kérdés
Az Akóts-malom és a Bőrgyár története sok mindenben különbözik, a mostani helyzetükben azonban van egy fontos közös pont: önmagában egyik épület felújítása sem jelentene megoldást, ha nincs mögötte hosszú távon működő funkció és finanszírozás.
Mindkét helyszínhez erős helyi emlékezet kapcsolódik. Az egyikhez egykori tanulók és oktatók, a másikhoz koncertek, kiállítások és régi Bőrgyár-bulik történetei. Közben mindkét épület évek óta vár arra, hogy eldőljön, milyen szerepet kaphat még Székesfehérvár életében.
A bejárások egyelőre nem döntéseket, hanem kérdéseket hoztak. Mit érdemes mindenáron megőrizni? Milyen új funkció tudná úgy életben tartani ezeket az épületeket, hogy közben a múltjuk se vesszen el? És talán a legnehezebb: honnan lesz minderre pénz?
A Stratégiai Fejlesztési Bizottság további önkormányzati ingatlanok bejárásával folytatja a munkát, így várhatóan újabb épületek jövője kerül majd napirendre.
