Az Országgyűlés szeptember 28-i rendkívüli ülésén 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát. A döntés nem jelent állásfoglalást egyikük bűnösségéről sem, csupán elhárította annak közjogi akadályát, hogy a hatóságok büntetőeljárást folytassanak velük szemben.
Hankó Balázst őrizetbe vették, ma döntenek a letartóztatásáról
Hankó Balázst mentelmi jogának felfüggesztése után őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közlése szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Az eljárás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaihoz kapcsolódik. A megalapozott gyanú szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 támogatási ügyben használtak fel pénzt a jogszabályban meghatározott céloktól eltérően. Az ügyészség szerint ezzel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A vádhatóság állítása szerint a támogatásokról nem a kollégiumban születtek meg a tényleges döntések: azokat Hankó Balázs, illetve más személyek hozhatták meg. Egyes esetekben a döntés állítólag még a formális eljárást vagy a támogatási kérelem benyújtását is megelőzte.
Hankó Balázs panaszt tett az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen. Korábban politikai indíttatású, koncepciós eljárásnak nevezte az ügyet, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az ügyészség Hankó Balázs és egy másik gyanúsított 30 napos letartóztatását indítványozta. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója október 1-jén dönt a kényszerintézkedésről. A csütörtök délelőtti ülésen nem Hankó büntetőjogi felelősségét vizsgálják, hanem azt, hogy a nyomozás idejére indokolt-e a szabadságának korlátozása.
Seszták Miklós harminc napra letartóztatásba került
Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ügyében már megszületett az elsőfokú bírói döntés. A Budai Központi Kerületi Bíróság harminc napra elrendelte a KDNP-s országgyűlési képviselő letartóztatását.
A bíróság szerint a korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanújával kapcsolatban nem merült fel kétely, és a bizonyítás védelme érdekében nem volt elegendő enyhébb kényszerintézkedést alkalmazni. A védelem bűnügyi felügyeletet kért és óvadékot is felajánlott, ezt azonban a bíróság nem fogadta el.
A végzés nem végleges: Seszták Miklós és védője fellebbezett, így másodfokon a Fővárosi Törvényszék dönt.
Az eljárás középpontjában a Volánbusz szerződései, valamint több állami beruházás áll. A nyomozás adatai szerint Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal kapcsolatban álló vállalkozások képviselőjétől.
A gyanú szerint egy építőipari cégcsoport az elnyert állami beruházások vállalkozói díjának tíz százalékát juttathatta vissza a politikusnak. Ez a tétel az ügyészség szerint meghaladta az egymilliárd forintot. További mintegy 270 millió forintnyi jogtalan előny kapcsolódhatott uszoda- és tornaterem-beruházásokhoz.
Seszták Miklós tagadja, hogy bűncselekményt követett volna.
Magyar Péter a telefonügy miatt felelhet
Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztette a parlament. A miniszterelnök maga is ezt kérte az Országgyűléstől, arra hivatkozva, hogy vállalja a felelősséget minden tettéért, és nincs takargatnivalója.
Az eljárás egy 2024. június 21-én történt budapesti szórakozóhelyi incidenshez kapcsolódik. Az ügyészség szerint Magyar Péter elvette egy őt videózó férfi mobiltelefonját, majd a készüléket a Dunába dobta. A hatóság álláspontja szerint a cselekmény alkalmas lehet a lopás törvényi tényállásának megvalósítására.
Magyar Péter vitatja a lopás gyanúját, az ügyet politikai karaktergyilkossági kísérletnek tartja. Azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz annak tisztázására, ki adott utasítást arra, hogy az incidens után búvárokat küldjenek az áradó Dunába a telefon megkeresésére.
A mentelmi jog felfüggesztése után a Központi Nyomozó Főügyészség folytathatja vele szemben az eljárást, így gyanúsítottként is kihallgathatják. Az ügyészség azonban nem közölte, mikorra tervezi ezt az eljárási cselekményt, és október 1-jén délelőtt még nem jelent meg hivatalos tájékoztatás arról, hogy a kihallgatás megtörtént volna.
Három ügy, három eltérő súlyú gyanú
Bár a három mentelmi ügy ugyanazon a parlamenti ülésen került napirendre, jogi tartalmuk és feltételezett súlyuk jelentősen különbözik.
Hankó Balázs ügyében 17,3 milliárd forintos állítólagos vagyoni hátrányt vizsgálnak. Seszták Miklóssal szemben több, összességében tízmilliárdos nagyságrendű feltételezett vesztegetési ügy miatt folyik eljárás. Magyar Péter esetében egy mobiltelefon elvételéhez és Dunába dobásához kapcsolódó lopásgyanúról van szó.
A következő fontos fejlemény Hankó Balázs letartóztatási ügyében várható, míg Seszták Miklós esetében a másodfokú döntés, Magyar Péternél pedig az esetleges gyanúsítotti kihallgatás jelentheti az eljárás következő állomását.