Az aszályos időjárás nemcsak a haltermelési célú halastavakat, hanem a horgászattal hasznosított halgazdálkodási vízterületeket is sújtja – közölte az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium. A tárca szakmai iránymutatásban kérte a területi halgazdálkodási hatóságokat a haltelepítések átütemezésének és a szükséges halmentések egyszerűsített engedélyezésének támogatására.
A negatív hatás elsősorban a kisvízfolyásokat, a sekély tavakat és a holtágakat érinti. A minisztérium tájékoztatása szerint a nagy állóvizek – a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Fertő – is érintettek.
Nem minden vízszintcsökkenés okoz halpusztulást
A tavak többségénél a vízszintcsökkenés nem feltétlenül jár halpusztulással vagy hasznosítási problémával, ha a jelenség átmeneti, és a vízállás természetes vagy mesterséges úton visszaáll.
A tárca közlése szerint a teljesen kiszáradó kisvízfolyásoknál a halállomány a meder mélyebb részein kialakuló tavacskákban vészelheti át az időszakot, vagy a torkolat felől visszatelepülő egyedekkel áll helyre, amint a patak ismét állandó vizűvé válik.
Az ökológiai vízmennyiség biztosítása közérdek
A hazai halgazdálkodási vízterületek mintegy 162 ezer hektárt tesznek ki, és a felszíni vizek meghatározó elemét jelentik. Az ezekben található halállomány állami tulajdonban van, fenntartása a helyi halgazdálkodásra jogosultak feladata.
A minisztérium szerint a mesterséges vízpótlás csak ott megoldható, ahol a kiszáradó meder közelében rendelkezésre áll elegendő vízkészlet. A fenntartható hasznosításhoz szükséges ökológiai vízmennyiség biztosítását a tárca közérdeknek nevezte.
Az agrártárca közlése szerint azon dolgozik, hogy a létrehozandó országos vízstratégia a természetes vizek halgazdálkodását is érdemben támogassa. Ehhez a halgazdálkodási vízterületeket a vízkormányzási rendszerbe kívánják integrálni, mivel ezek jelentős vízvisszatartó kapacitással rendelkeznek, és hozzájárulhatnak a víz tájban tartásához.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Facebook