A kormány elfogadta a fenntartható vízgazdálkodási cselekvési tervet

A kormány elfogadta a fenntartható vízgazdálkodásról szóló cselekvési tervet, amelynek célja, hogy természetalapú megoldásokkal és természetes vízvisszatartási intézkedésekkel növelje a vízhasználat hatékonyságát valamennyi érintett szektorban. Erről az Élő Környezetért Felelős Minisztérium adott tájékoztatást a kormany.hu oldalon szerdán.

A dokumentum az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható vízgazdálkodási keret létrehozását tűzi célul. Ennek eszköze a vízhasználat összehangolása a rendelkezésre álló vízkészletekkel és az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzésekkel.

Finanszírozás és ütemezés

A cselekvési terv intézkedéseket, felelősségi köröket és ütemterveket határoz meg. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a kormány felülvizsgálja a vízügyi beruházások finanszírozását (KEHOP Plusz), hogy az európai uniós és magyarországi forrásokból az aszály megelőzését és a vízmegtartást szolgáló projektek 2029 végéig megvalósuljanak.

A hazai finanszírozásban a 2027-es költségvetési tervezés során érvényesíteni kell a fenntartható vízgazdálkodás kialakításának költségigényeit. A 2028–2034. évi uniós forrásokkal kapcsolatban pedig meg kell határozni a vízügyi beruházások költségigényét.

A terv az augusztus 25-én megjelent 1265/2026. kormányhatározathoz kapcsolódik, amely a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervhez kötődő, uniós RRF-források igénybevételéhez szükséges feladatokat és azok végrehajtását határozza meg.

A Mérnöki Kamara támogatja a tervet

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) üdvözölte az intézkedési terv elfogadását, és jelezte, hogy kész szakmai tudásával és tervezési kapacitásával hozzájárulni a megvalósításhoz. Erről a kamara szerdán tájékoztatta az MTI-t.

Wagner Ernő, az MMK elnöke a közleményben kiemelte, hogy a terv a víz gyors elvezetése helyett annak helybentartását helyezi előtérbe. „A víz gyors elvezetése helyett a víz helybentartását, a természetalapú és természetes vízmegtartási megoldásokat, a vízfelhasználás hatékonyságának növelését, valamint a vízkészletek állapotának rendszeres mérését és ellenőrzését helyezi előtérbe” – fogalmazott az elnök a közlemény szerint.

Wagner Ernő szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy a stratégiai célokhoz megfelelő műszaki megoldások és megvalósítható beruházások kapcsolódjanak. Az MMK szakemberei készek részt venni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehangolásában, a vízmegtartásra alkalmas területek kijelölésében, a természetes vízmegtartási megoldások tervezésében, valamint a szükséges jogszabályi változtatások előkészítésében.

A WWF is ígéretesnek tartja

A WWF Magyarország közleményében ígéretesnek nevezte a kormányhatározatban foglaltakat, és kiemelte annak jelentőségét, hogy a feladatok megvalósításában ne csak egyetlen tárca, hanem valamennyi érintett minisztérium részt vegyen. A szervezet szerint a víz nem egyetlen ágazat ügye, mivel a mezőgazdaságtól a természetvédelemig és a területfejlesztésig számos területet érint.

A WWF Magyarország szerint lehetőség rejlik abban is, hogy a vízgazdálkodás megújítása és a természet-helyreállítási rendelet végrehajtása erősítse egymást. A természet-helyreállítási tervek első változatai a szervezet közlése szerint 2026 őszén készülnek el, és ezeknek számos, a vizekhez kapcsolódó eleme lesz.

A szervezet üdvözölte, hogy a kormányhatározat számít a szakmai és társadalmi szervezetek bevonására, és jelezte, hogy készen áll a részvételre.