Új alapokra helyezné a kormány és a piaci szereplők a hazai érdekegyeztetést

A hazai munkaerőpiacot és foglalkoztatási környezetet érintő döntések előkészítésében a korábbinál aktívabb, érdemi szerepet kaphatnak a szociális partnerek. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) első, informális ülésén a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium képviselői találkoztak a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselőivel. A megbeszélés központi eleme egy kiszámítható és rendszeres szakmai egyeztetési mechanizmus kialakítása volt.

A Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a szakpolitika célja, hogy a partnerek ne a döntések véglegesítése után, a Magyar Közlönyből értesüljenek a szabályozási változásokról, hanem már a tervezési fázisban kifejthessék álláspontjukat. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter közlése alapján ez a lépés új szakaszt nyithat a munkaügyi kapcsolatokban.

Fókuszban a legégetőbb munkaerőpiaci kérdések

Az első egyeztetésen a résztvevők azonosították azokat a prioritásokat, amelyek átfogó cselekvési tervet igényelnek. A megbeszélések középpontjában nem kizárólag a közeledő bértárgyalások állnak, hanem több olyan szabályozási és jogalkotási feladat is, amely alapjaiban befolyásolja a vállalkozások működését és a munkavállalók védelmét:

• A legalacsonyabb munkabérek szabályozása: a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásának keretei.
• A bértranszparenciáról szóló uniós irányelv átvétele: az átláthatóbb bérstruktúrák megteremtésének jogi előkészítése.
• Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása: a külföldi munkaerő bevonásának és szabályozásának kérdései.
• Munkajogi és munkavédelmi keretek felülvizsgálata: a változó munkakörülményekhez igazodó szabályrendszer.

Struktúraváltás: az idei bértárgyalások élveznek elsőbbséget

Bár a felek egyetértettek az országos érdekegyeztetési rendszer – beleértve a VKF, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) – átfogó megújításának szükségességében, az esetleges szerkezeti átalakítások időzítése mérlegelés tárgyát képezi.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a VKF kereteit meg kell őrizni, a rendszer esetleges reformja pedig legkorábban jövő év elején léphet életbe. Ennek oka, hogy a szezonálisan esedékes bértárgyalások lebonyolítása minden egyéb strukturális kérdésnél előbbre való. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szintén kiemelte: a VKF-nek a gazdasági kormányzattal való közvetlen kapcsolattartás fórumaként kell működnie, ugyanakkor a testületnek a bérkérdésen túlmutatóan a munka világának egyéb területeivel – így a munkavédelemmel és a bértranszparenciával – is érdemben foglalkoznia kell. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviseletében Kalmár Ákos elnökségi tag megerősítette a szociális párbeszéd folytatásának fontosságát és a hatékonyabb működést szolgáló módosítási javaslatok előkészítését.

Munkavállalói javaslatok és a közeledő szeptemberi forduló

A munkavállalói oldal képviselői specifikus munkavédelmi és munkajogi javaslatokkal érkeztek a megbeszélésre. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke rámutatott a klímaváltozáshoz alkalmazkodó hőhatár-protokoll szükségességére, amely a szabad- és zárt téri munkahelyeken rögzítené a munkavégzés korlátozásának vagy felfüggesztésének hőmérsékleti határértékeit. A MASZSZ emellett ismételten kezdeményezte december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását.

A tárgyalópartnerek abban állapodtak meg, hogy a szeptember elejére tervezett hivatalos VKF-ülés előtt a munkáltatói és munkavállalói oldal kétoldalú egyeztetéseken egyeztet az érdekegyeztetési rendszer fejlesztési irányairól – jelezte Hatvani Jácint, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok alelnöke szerint a jelenlegi időszak alkalmas arra, hogy a felek tisztázzák a jövőbeli együttműködés játékszabályait, mielőtt a kora őszi fordulóban megkezdődnének a konkrét béralkuk.

Fotó: MTI