A zöld forradalom illúziója: lenyomják a bicikliket az e-rollerek

Ha az elmúlt években megfigyeltük a városi forgalmat, valami csendben megváltozott. A tekerést egyre inkább felváltja a mozdulatlan suhanás. Az e-rollerek szinte észrevétlenül vették át az uralmat a kerékpársávokban és a járdákon, és ez nem csupán egy technológiai divat, hanem a közlekedési szokásaink drasztikus átalakulása. A kényelem győzött az izomerő felett.

A piac kegyetlenül őszinte tükröt tart ennek a folyamatnak. Míg a koronavírus-járvány idején tömegek vásároltak hagyományos kerékpárt – a csúcsévekben 270 ezer darab is elfogyott –, mára ez a szám 200 ezer alá esett. Ezzel párhuzamosan az e-rollerek piaca felrobbant. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai alapján a hazai utakon már közel 120 ezer roller fut, és ami igazán beszédes: ezeknek nagyjából a 90 százaléka magántulajdonban van. Évente 15-25 ezer új darab talál gazdára, ráadásul a vásárlók egyre inkább a drágább, megbízhatóbb modelleket keresik.

A technológia eladásakor a legfőbb hívószó a klímavédelem. Az elmélet szerint az e-roller azért jó, mert kiváltja a benzines autót és a buszokat. A hazai valóság azonban egészen más képet fest. Egy friss, 2025-ös kutatás rámutat: a magyar felhasználók az e-rollerrel leggyakrabban a tömegközlekedést, a gyaloglást és a hagyományos biciklizést váltják ki. Vagyis egy zéró emissziós, saját energiát igénylő mozgásformát cserélünk le egy akkumulátoros, gyártási és töltési karbonlábnyommal rendelkező eszközre. Így viszont az ágazat környezeti fenntarthatósága nem javul, hanem egyenesen romlik.

Szerkesztői megjegyzés: Különös fintora a modern városi létnek, hogy a fenntarthatóság nevében sikerült feltalálnunk a legkevésbé aktív közlekedési formát. Az emberiség évtizedekig azért küzdött, hogy a mozgáshiányos életmódot ellensúlyozza, most pedig egy zöldnek címkézett eszközzel spóroljuk meg még azt a minimális fizikai aktivitást is, amit a buszmegállóig tartó séta vagy a kerékpározás jelentett.

Székesfehérvár: a szabályozott mikromobilitás

A rollerek térnyerése gyakran hoz magával városi káoszt, elég csak a járdákon szétdobált bérelhető eszközökre gondolni, ám megfelelő háttérszabályozással a helyzet mederben tartható. Székesfehérvár például már 2021-ben, a budapesti tapasztalatokból tanulva csak úgy engedte be a közösségi rollereket, hogy azokat kizárólag a kijelölt gyűjtőpontokon lehet felvenni és letenni. A GPS-alapú technológiának köszönhetően a történelmi belváros sétálóutcáiból és a parkokból teljesen kitiltották a járműveket. A szigorú, de élhető keretrendszer olyannyira bevált, hogy a panaszok elmaradása nyomán 2024-ben a város a pozitív tapasztalatokra építve már elektromos kerékpárokkal is bővítette a hálózatot.

A motorizált jövő

A hagyományos bicikli persze nem tűnik el teljesen, de átalakul. A visszaeső piacon a pedálszenzoros elektromos kerékpárok (e-bike-ok) eladásai a korábbi évi 5-6 ezerről gyorsan 23-26 ezer darabra ugrottak. A verseny tehát már egyértelműen a motorizált eszközök között zajlik. A piac azonban gyorsan reagál a szabályozásokra is: miután a 25 kilónál nehezebb vagy 25 km/h-nál gyorsabb rollerekre kötelezővé tették a gépjármű-felelősségbiztosítást, a vásárlók egy része máris visszatért a könnyebb, egyszerűbb modellekhez, elkerülve a plusz adminisztrációt és költséget.

Az e-roller kiváló eszköz lehetne a városi autózás csökkentésére, de amíg leginkább a saját lábunkat helyettesítjük vele, addig a zöld forradalom helyett csak a kényelmünket szolgálja. Érdemes átgondolni, mikor lépünk a deszkára: ha egy autókulcsot teszünk le miatta, nyertünk, de ha a sétát mellőzzük, akkor becsaptuk magunkat.