Az érintés lett a MacBook új státuszjele

Október 27-én az Apple bemutatott egy új, M6-os chippel szerelt 14 hüvelykes MacBook Prót, 1999 dolláros induló áron. Másnap jött a gép, amelyről évek óta szóltak a pletykák: az első érintőképernyős MacBook Pro, 2899 dollártól, M5 Pro vagy M5 Max processzorral. A TechCrunch beszámolói alapján a két bejelentés együtt mutatja meg, hogyan gondolkodik most az Apple. A vevő vagy a számozás szerint újabb chipet kapja olcsóbban, vagy az érintést drágábban.

Ez a felállás többet mond az érintőképernyőről, mint bármelyik műszaki adat. Az Apple nem alapfunkcióként vezeti be az érintést, hanem a kínálata tetejére helyezi, prémium megkülönböztető jegyként.

Egy régi „nem” vége

Az Apple-nél sokáig hitvallásnak számított, hogy a Machez nem kell érintőképernyő. Steve Jobs és Tim Cook is lekezelően beszélt az ötletről. Jobs egyszer, ahogy a lap felidézi, „ergonómiailag szörnyűnek” nevezte. A cég közel tíz éve a Touch Barral, a billentyűzet fölötti érintősávval próbálkozott, de később azt is kivezette.

Az irányváltás most John Ternus vezérigazgatóhoz kötődik. Az ő nevéhez fűződik a cég első összehajtható telefonja, a szeptemberben bemutatott iPhone Duo is. Két hónap alatt két olyan termék jelent meg, amelyről az Apple korábban azt sugallta, hogy nincs rá szüksége.

Válasz az ergonómiai kifogásra

A legérdekesebb mérnöki részlet nem a kijelző, hanem a zsanér. Az Apple olyan csuklópántot tervezett, amely érintéskor stabilan tartja a képernyőt, így az nem billeg az ujj alatt. Ugyanez videóhívás közben a kamera képét is nyugodtan tartja, ha a felhasználó közben a kijelzőn keres valamit. Ez közvetlen válasz arra a gyakorlati problémára, amelyet Jobs annak idején felvetett. Hogy hosszabb használat alatt is kényelmes-e a karunkat a képernyő felé nyújtani, azt majd a független tesztek mutatják meg.

A többi újítás inkább finomítás. Az új PROLED XDR kijelző 14 és 16 hüvelykes méretben készül, 2000 nites csúcsfényerővel HDR és SDR tartalomnál is, valamint 10 000 000:1-es kontrasztaránnyal. A kijelző tetején a megszokott bevágás helyett az iPhone-okról ismert Dynamic Island-szerű kivágás kapott helyet. Hat hangszóró és új mélysugárzó gondoskodik a hangról.

Meglepő, hogy az érintőképernyő ellenére a gépek könnyebbek lettek elődeiknél: a 14 hüvelykes változat 1,38, a 16 hüvelykes 1,82 kilogramm. A csatlakozók listája bőséges: három Thunderbolt 5 port, HDMI, SDXC-kártyaolvasó, MagSafe és fejhallgató-csatlakozó. Az M5 Pro-s változatra három, az M5 Max-osra négy külső monitor köthető.

Ahol valóban elszáll az ár

A 14 549 dolláros végösszeg körül sok a felháborodás, pedig ebből kevés jut az érintésre. Az Apple konfigurátorában, ahogy azt elsőként a MacRumors vette észre, a teljesen felszerelt 14 hüvelykes modell 14 249, a 16 hüvelykes 14 549 dollárba kerül. Mindkettőben a 18 magos CPU-val és 40 magos GPU-val szerelt M5 Max dolgozik.

Az ugrás nagy része a tárhelyből és a memóriából jön. A 4 TB-os SSD 1000, a 8 TB-os 3000, az új 16 TB-os opció pedig 7000 dollár felár, ami több mint két alapgép árának felel meg. A 128 GB memória további 2000 dollár, a tükröződésmentes nanotextúrás üveg mindössze 150. Összehasonlításképp: az előző 16 hüvelykes MacBook Pro legdrágább kiépítése 10 149 dollár volt, az új plafon ennél 4400 dollárral magasabb.

A lap szerint az árakat részben a tartós memóriahiány és a mesterséges intelligencia hardverigénye is felfelé nyomja. Ez arra utal, hogy a drágulás nem csak az Apple döntése, hanem az egész iparágat érintő nyomás egyik látványos jele.

Kinek működik, kinek nem

A csúcskonfiguráció egy szűk körnek szól. Ide tartoznak azok, akik hatalmas videós vagy grafikai anyagokkal dolgoznak, négy monitort használnak, és számukra a gép munkaeszköz, nem kiadás. Nekik a fényes kijelző, a sok memória és a beépített tárhely valós előny lehet.

Az átlagos felhasználónál máshogy fest a kép. Aki főleg böngészik, levelez és dokumentumokat szerkeszt, annál kérdés, megéri-e az érintésért 900 dollárt fizetni, és közben lemondani a számozás szerint újabb chipről. Aki például vonaton vagy kanapén laptopozik, és sokat görget, nagyít vagy jegyzetel, annak az érintés kényelmesebb lehet. Aki asztalnál, egérrel dolgozik, valószínűleg alig fogja használni. A tárhelynél is érdemes számolni: a sok gyors port és a kártyaolvasó miatt a külső tárolás reális alternatíva a több ezer dolláros belső bővítéssel szemben.

Szerkesztői szemmel

Engem az foglalkoztat a legjobban, hogy az Apple nem egyszerűen meggondolta magát, hanem árazta is a döntését. Az érintés nem jár mindenkinek, hanem a drágább polcon van, egy korábbi generációs chippel párosítva. Közel egy évtizeddel a Touch Bar után úgy tűnik, a cég ezúttal a felső szegmensben teszteli, mennyit hajlandók fizetni a vásárlók egy olyan funkcióért, amelyet korábbi vezetői fölöslegesnek tartottak. Hogy később lejjebb szivárog-e a kínálatban, vagy megmarad a profi gépek kiváltságának, arra ez a bejelentés még nem ad választ.

Az előrendelés október 30-án indul, a gépek november 6-tól kaphatók.

Amit érdemes megjegyezni: az érintős MacBook Pro vásárlásakor nem a kijelzőről kell dönteni, hanem arról, hogy az újabb chip vagy az érintés ér-e többet. A valóban drága tételek pedig a tárhelynél és a memóriánál rejtőznek.