Trója nyomai Fejér megyében – ingyenes előadás a Rendházban

Néha elég egy filmpremier ahhoz, hogy háromezer éves történetek újra beszédtémává váljanak. Christopher Nolan új filmje, az Odüsszeia ismét a közbeszédbe emelte az antikvitást, valamint a Homérosznak tulajdonított két nagy művet, az Iliászt és az Odüsszeiát. Hogy ezeknek a történeteknek nyoma van a mai Fejér megye földjében is, arról már kevesebb szó esik – erről szól a Szent István Király Múzeum keddi előadása.

Egy mondakör, amely messze túljutott Görögországon

Az Iliász és az Odüsszeia már az ókorban is számos alkotást inspirált, és a történetek népszerűsége nem állt meg a görögök lakta világ határán. A rómaiak egyenesen a saját eredetmondájuk részévé tették a trójai háborút, így nem véletlen, hogy a mondakör képi világa a birodalom távolabbi provinciáiban is felbukkan.

Pannóniából több olyan kőfaragvány ismert, amely a trójai mondakör egy-egy jelenetét ábrázolja. A múzeum ismertetése szerint az ismert ábrázolások fele a mai Fejér megye területéről került elő – sőt, a legújabb, 2025-ben megtalált faragvány is a megyéből származik.

Mit hoz az előadás?

Dr. Agócs Nándor történész, muzeológus, a Szent István Király Múzeum tudományos titkára ezeket az ábrázolásokat mutatja be, és mellettük azok irodalmi és ikonográfiai előképeit is. Vagyis nemcsak azt, mi látható a kövön, hanem azt is, honnan érkezett a minta: milyen szövegek és milyen korábbi képi hagyomány áll egy-egy pannóniai jelenet mögött.

Az ilyen előadás ritmusa jellemzően nyugodt, gondolkodós – aki szereti, ha egy tárgyról kiderül, milyen hosszú kulturális út vezetett hozzá, itt jó helyen lesz. Egyaránt működhet önálló délutáni programként, és olyanok számára is, akik a filmpremier után kedvet kaptak ahhoz, hogy közelebbről megismerjék az antik hagyomány továbbélését. A késő délutáni kezdés miatt munka után is elérhető.

A belépés ingyenes. Az előadás legfőbb ígérete talán éppen az a kettősség, hogy egy világirodalmi klasszikus nyomait helyi leletanyagon lehet végigkövetni.