A városi közlekedés dinamikája az elmúlt években soha nem látott mértékben alakult át. A székesfehérvári Vörösmarty Rádió stúdiójában Szabó Péter műsorvezető egy olyan társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet, amely napjainkban szinte minden közlekedőt érint: a korábban sokszor kritizált kerékpárosok helyét egyértelműen átvették az elektromos rolleresek a „legnépszerűtlenebb” közlekedők képzeletbeli dobogóján. A probléma azonban már régen túlmutat a puszta bosszankodáson; a téma közegészségügyi és rendészeti krízissé nőtte ki magát.
Ezt a komplex helyzetet elemezte a stúdióban Kovács Áron, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának kiemelt főelőadója, valamint Ifj. Dr. Szarvas József, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház traumatológiai osztályának adjunktusa. A szakmai, ám mélyen emberi és empatikus beszélgetés célja nem a mikromobilitási eszközök démonizálása volt, hanem a prevenció, a békés együttélés szabályainak tisztázása és a sokszor tragikus kimenetelű balesetek megelőzése.
A jogalkotás lemaradása: KRESZ a gyakorlatban
Kovács Áron rendőrségi szakértő azonnal rámutatott a jelenlegi helyzet legnagyobb anomáliájára: a hatályos hazai jogszabályok egyszerűen nem ismerik az „elektromos roller” fogalmát. Bár a KRESZ régóta várt módosításának tervezetében már nevesítik ezeket a járműveket, a rendőrségnek jelenleg a meglévő, elavult kategóriákba kell bepréselnie a modern technológiát. Ennek az alapja a motor teljesítménye és a jármű végsebessége.
Ennek értelmében a hatóságok a következőképpen kénytelenek osztályozni a rollereket a mindennapi ellenőrzések során:
-
Kisteljesítményű rollerek (maximum 25 km/h végsebesség): Ezek az eszközök jelenleg vezetői engedély nélkül is részt vehetnek a forgalomban.
-
Segédmotoros kerékpárnak minősülő rollerek (25–45 km/h végsebesség, maximum 4 kW teljesítmény): Itt már szigorodnak a feltételek. Ezeknek a gépeknek a használata megfelelő vezetői engedélyhez (AM vagy B kategória) kötött.
-
Motorkerékpárnak minősülő rollerek (45 km/h végsebesség felett): Az iparág fejlődésével megjelentek a „bivalyerős” modellek, amelyek vezetése kizárólag 'A' kategóriás (motoros) jogosítvánnyal legális.
Kovács Áron azonban egy rendkívül fontos, minden kategóriát érintő alapvetésre is felhívta a figyelmet. Teljesítménytől függetlenül minden rolleresre vonatkoznak bizonyos univerzális szabályok. Ilyen a járdán történő közlekedés szigorú tilalma, az utasszállítás tiltása, valamint a védőfelszerelés, kiemelten a bukósisak használatának kötelezettsége. Ezek megszegése a leggyakoribb oka a rendőri intézkedéseknek.
Készül a mentőöv: küszöbön az új KRESZ
A jogalkotói lemaradás azonban már nem tart sokáig. A rohamosan romló országos baleseti statisztikák miatt a közlekedési kormányzat a KRESZ átfogó, 2026 őszére tervezett reformját megelőzve gyorsított eljárásban szabályozza a rollereket. Vitézy Dávid bejelentése értelmében a közeljövőben két egyértelmű kategória jön létre az utakon:
-
Kis teljesítményű motoros roller: Maximum 25 km/h végsebesség, 1000 watt alatti teljesítmény és 35 kg alatti önsúly. Ezeket 12 éves kortól lehet majd használni, és nagyrészt a kerékpáros szabályok vonatkoznak rájuk.
Nagy teljesítményű motoros roller: Az 1000 wattot vagy a 25 km/h-t meghaladó eszközök egyértelműen a segédmotoros kategóriába kerülnek. Vezetésük 14 éves korhoz, jogosítványhoz és motorkerékpáros bukósisakhoz lesz kötve.
Egy fontos mérföldkő ráadásul már meg is valósult: a szabályozás szigorítása már 2024 júliusában elindult, amikor a 25 km/h-nál gyorsabb, vagy a 25 kg-nál nehezebb rollerekre kötelezővé tették a gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megkötését.
A fizika törvényei és az emberi test korlátai
A jogi iránymutatásokat dr. Szarvas József traumatológus adjunktus a biológia és a fizika kíméletlen valóságával egészítette ki. Az orvosi szempont rávilágított arra, miért is annyira veszélyesek ezek az eszközök a nem megfelelő használat során.
A kétkerekű járművek – legyenek azok motorok, kerékpárok vagy rollerek – alapvető fizikai sajátossága az instabilitás. Amint a szakember rávilágított, ha elengedjük őket, azonnal eldőlnek. Míg azonban egy kerékpárnál a kerekek mérete bizonyos fokú stabilitást és akadályleküzdő képességet biztosít, az elektromos rollerek konstrukciója eleve magában hordozza a balesetveszélyt.
A gépek apró kerekekkel rendelkeznek, miközben a rajtuk utazó ember súlypontja rendkívül magasan helyezkedik el. Ebből adódóan egy kisebb úthiba, egy csatornafedél vagy egy alacsony padka is elég ahhoz, hogy a roller első kereke elakadjon. Ilyenkor az eszköz azonnal „orra borul”, a fizika törvényeinek engedelmeskedve pedig a magas súlypontú test óriási lendülettel csapódik az aszfaltnak.
„Semmi exoszkeletonunk (mesterséges külső váz) nincs. Nem vagyunk olyanok, mint a bolhák [...] meg macskaügyességünk sem” – fogalmazott plasztikusan dr. Szarvas József, emlékeztetve arra, hogy az emberi testet egyszerűen nem a hirtelen, nagy sebességű gyorsulásokra és lassulásokra tervezték.
Végzetes hibák az utakon
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a balesetek túlnyomó többsége három tipikus, de elkerülhető szabálytalanságra vezethető vissza.
Az első és legjellemzőbb probléma a járdán való közlekedés. Bár sok felhasználó ott érzi magát biztonságban az autók elől menekülve, a rollerek nehezek és rendkívül gyorsak, míg a gyalogosok mozgása – különösen a gyermekeké vagy az időseké – kiszámíthatatlan. Kovács Áron egyértelműen fogalmazott: „Ezeknek az eszközöknek bizony az úttesten van a helye.”
A második súlyos hiba a személyszállítás. Nagyon gyakori látvány, hogy ketten utaznak egyetlen rolleren. Mivel az eszköz amúgy is instabil, ha a hátul álló utas akár csak egy kicsit is áthelyezi a testsúlyát, a járművet irányító személy azonnal elveszíti az egyensúlyát, ami elkerülhetetlen bukásokhoz vezet.
A harmadik, egyben leginkább életveszélyes probléma a védőfelszerelések, különösen a bukósisak hiánya. A traumatológus rámutatott arra a sajnálatos társadalmi jelenségre, hogy sok felhasználó puszta hiúságból nem hajlandó sisakot húzni, mondván: elrontja a frizurájukat, vagy nem illik a ruházatukhoz. A hiúság azonban a kórházi ágyon elveszíti minden jelentőségét.
„Szerintem nem bukósisakot húzni ciki, hanem mondjuk megplasztikázott arccal élni utána” – hangzott el a beszélgetés talán legkeményebb, legkijózanítóbb mondata a doktor úrtól.
A védőfelszerelés hiányának következményei brutálisak. A kórházba kerülő sérültek leggyakrabban az arcukat, a fejüket és a nyaki gerincüket zúzzák össze, a tompítási reflex miatt pedig a csukló és a könyök törése is mindennapos.
Riasztó adatok Fejér vármegyéből és az országból
A szubjektív tapasztalatokat a rendőrségi statisztikák is megerősítik. A Vörösmarty Rádióban elhangzott adatok jól mutatják a probléma exponenciális növekedését a vármegyében. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok kizárólag a rendőrségre hivatalosan bejelentett, hatósági intézkedést igénylő eseteket takarják; a valós balesetszám ennél jóval magasabb lehet.
Bejelentett rolleres balesetek Fejér vármegyében:
- 2023. év eleje: 11 eset
- 2023. év közepe: 19 eset
- 2023. év vége: 43 eset
Az idei év tendenciája (az első öt hónap adatai alapján):
- Összes regisztrált baleset: 20 eset
- Ebből súlyos (nyolc napon túl gyógyuló) sérülés: 8 eset
A megyei statisztikákból kiolvasható leginkább aggasztó trend a sérülések súlyosságának növekedése, ám az országos adatok még ennél is mellbevágóbbak. A 2026-os év első öt hónapjában országosan összesen 745 felnőtt és 449 gyermek szenvedett rolleres balesetet. A helyzet drámaiságát mutatja, hogy a budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban idén már két 14 év alatti fiatal vesztette életét, egy 13 éves gyermek pedig hónapok óta kómában fekszik e-rolleres baleset következtében. Ezek a tragédiák végső bizonyítékul szolgálnak arra, miért nem várhat tovább az átfogó szabályozás.
Az ittas vezetés és a bérrollerek csapdája
A műsorban külön figyelmet kaptak a megosztáson alapuló, közösségi bérrollerek (mint például a Lime szolgáltatása). Bár ezek az eszközök rendkívül hasznosak a mikromobilitásban, a hétvégi éjszakákon sajátos, életveszélyes funkciót kapnak: sokan a szórakozóhelyekről hazatérve, alkoholos befolyásoltság alatt pattannak rájuk, megspórolva a taxiköltséget vagy az éjszakai sétát.
Dr. Szarvas József orvosként figyelmeztetett: az alkoholfogyasztás drasztikusan rontja a reakcióidőt, a térlátást és a koordinációt. Egy olyan eszközön, amely eleve instabil és magas szintű egyensúlyérzéket követel, a tompult reflexek szinte biztosan balesethez vezetnek.
Kovács Áron rendőrségi szempontból is eloszlatta a tévhiteket. Sokan azt gondolják, hogy a rollerezés egyfajta jogi szürkezóna, ahol nem büntetik az ittas vezetést. A valóság ezzel szemben az, hogy a roller ittas vezetése is kimeríti az ittas járművezetés fogalmát. Véralkoholszinttől függően ez minimum közigazgatási bírságot von maga után, magasabb véralkoholszint esetén pedig bűncselekménynek minősül. A jogszabályok nem tesznek különbséget: a büntetési tételek pontosan ugyanazok, mintha az illető személygépkocsit vezetett volna részegen.
Gyakori kibúvó a rendőri igazoltatások során a sisak hiányának megindoklása is. A bérrolleresek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy spontán döntés volt a jármű használata, így értelemszerűen nincs náluk bukósisak. A hatóság válasza azonban határozott: a bérlés ténye senkit sem mentesít a KRESZ szabályai alól. Ha valaki előre tudja, hogy a nap folyamán rollert fog bérelni, köteles gondoskodni a saját védőfelszereléséről. A rendőröknek ráadásul nincs mérlegelési lehetőségük: a jogszabály kötelező eljárást és fix összegű bírságokat ír elő az intézkedés során.
A szülők felelőssége nem hárítható át
A balesetmegelőzés kulcsfontosságú eleme a szülői felügyelet kérdése. A rendőrség tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy a szülők jóindulatból, vagy épp a trendeknek engedve hatalmas teljesítményű rollereket vásárolnak a gyermekeiknek. Egy több ezer wattos, akár 50-60 km/h sebességre is képes gép irányítása egy felnőtt számára is kihívás, egy gyermek viszont még fizikailag és kognitívan is képtelen megfelelően lereagálni a váratlan forgalmi szituációkat.
Kovács Áron kiemelt főelőadó nyomatékosan hívta fel a figyelmet a jogi következményekre. Egy 25 km/h feletti végsebességű gép használata már hatósági engedélyhez kötött. Egy 14 év alatti gyermek jogilag nem vonható felelősségre, ha balesetet okoz, vagy megsérti a közlekedési szabályokat. A szülő azonban igen. Ilyen esetekben a szülő vagy gondviselő szabálysértést követ el, és büntetőjogi kategóriába is átléphet a cselekménye azáltal, hogy engedélyhez kötött járművet ad át egy arra jogosulatlan személynek.
Vásárlás előtt az első a védelem
A műsor lezárásaként mindkét szakember egy-egy markáns útravalót fogalmazott meg. Dr. Szarvas József – aki háromgyermekes édesapaként személyesen is átérzi a probléma súlyát – felállított egy fontossági sorrendet a járművásárlással kapcsolatban.
A traumatológus kiemelte, hogy semmilyen eszközt nem szabad még "csak egy próbakörre" sem kipróbálni védőfelszerelés nélkül. Egy váratlanul „megugró” gázkar a másodperc törtrésze alatt okozhat tragédiát. Ezért a legelső lépés soha nem a gép, hanem a bukósisak megvásárlása kell, hogy legyen. „És ha marad pénz, akkor vegyen sima rollert, elektromos rollert, vagy egy 1002-es BMW-t, teljesen mindegy, de először a védelemre kell gondolni” – hangsúlyozta a kórházi szakember.
Kovács Áron a pszichológiai és emberi tényező fontosságával zárta gondolatait. Bár a mobilitási eszközök önmagukban nagyszerű és környezetbarát alternatívát jelentenek a mindennapi közlekedésben, a biztonságos használatuk elengedhetetlen feltétele az odafigyelés. Arra kért mindenkit, hogy elindulás előtt álljon meg egy pillanatra, és gondoljon bele a döntései lehetséges, akár egy életre szóló következményeibe. Mint fogalmazott: „A józanész az nem tilos.”
A biztonságos közlekedés mindannyiunk közös ügye és felelőssége. Az elektromos rollerek nem fognak eltűnni az utakról, sőt, számuk várhatóan csak növekedni fog. A békés együttéléshez azonban mindenkinek be kell látnia: a KRESZ és a fizika törvényei senkivel sem tesznek kivételt.
