Mintegy 200 új motorvonat beszerzését és több vasútvonal felújítását jelentette be Vitézy Dávid közlekedési miniszter. A fejlesztések forrását az Európai Bizottságnak határidőre benyújtott új helyreállítási terv adná, amelyből a kormány összesen 10 milliárd euró megszerzésére törekszik.
A miniszter elmondása szerint a tárgyalások egyik fő eredménye, hogy a korábban veszélyben lévő összegek jelentős részét sikerült megőrizni. A vállalások teljesítéséhez ugyanakkor a következő hónapokban több jogszabály-módosításra is szükség lesz.
A vasút lehet a legnagyobb nyertes
Az uniós források felhasználásának egyik legnagyobb nyertese a vasúti közlekedés lehet. Vitézy Dávid közölte, hogy közel 2 milliárd eurónyi forrást terveznek új HÉV-szerelvények és InterCity vonatok beszerzésére fordítani.
A program keretében mintegy 200 korszerű motorvonat érkezhet. Ezek többek között a Budapest–Debrecen, Budapest–Szeged, Budapest–Pécs és a kelet-magyarországi fővonalakon válthatják fel az elöregedett járműállomány egy részét.
Új szervezetek a köztulajdon védelmében
Az uniós elvárások teljesítése érdekében létrejöhet egy országos közlekedésszervező szervezet, amely a fővárosi BKK-hoz hasonló módon koordinálná a közszolgáltatásokat.
A tervek szerint felállítanának egy állami tulajdonú vasúti lízingcéget is, amely biztosítaná, hogy a közpénzből beszerzett járművek hosszú távon is köztulajdonban maradjanak, függetlenül attól, hogy mely szolgáltató üzemelteti őket.
Mely vonalakon indulhat felújítás?
A miniszter több olyan infrastrukturális projektet is megnevezett, amelyek szerinte még a jelenlegi ciklusban látható eredményeket hozhatnak. Ezek között szerepel:
- a Budapest környéki HÉV-hálózat korszerűsítése,
- a Lajosmizsei és a Veresegyházi vasútvonal fejlesztése,
- a Budapest–Szeged, Budapest–Győr és Debrecen–Nyíregyháza közötti fővonalak egyes szakaszainak felújítása.
Több beruházás esetében már rendelkezésre állnak a korábban elkészített tervek, ezért ezek gyorsabban elindíthatók.
Több ezer milliárdos lemaradás
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a magyar vasút jelentős lemaradásban van, de erős alapokra lehet építeni. Megfogalmazása szerint Magyarország kedvező történelmi örökséggel rendelkezik a vasúti infrastruktúra terén, ezért a fejlesztések hatékonyabban valósíthatók meg, mint olyan országokban, ahol eleve hiányosabb a hálózat.
A miniszter számai szerint a járműpark megújításához önmagában 2500–3000 milliárd forintra lenne szükség, míg az infrastruktúrában 5–6 ezer milliárd forintos elmaradás halmozódott fel.
Új dízelmotorvonatok is jönnek
A következő években új dízelmotorvonatok beszerzését is elindítanák. Ennek oka, hogy számos vidéki mellékvonal villamosítása rövid távon nem reális, miközben a jelenlegi Bzmot motorvonatok és a régi dízelmozdonyok műszaki állapota egyre nagyobb problémát jelent.
A BZ-k nem maradhatnak meg – fogalmazott a miniszter.
Kapacitáshiány a járműgyártásban
Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy az Európai Unióban jelenleg komoly kapacitáshiány alakult ki a vasúti járműgyártásban. Elmondása szerint több országban is 3–5 évet kell várni új szerelvények leszállítására, ezért a magyar fejlesztések ütemét nemcsak a finanszírozás, hanem a gyártókapacitások elérhetősége is befolyásolhatja.
Egyre kevesebb forrás a közutakra
A miniszter szerint a közúti fejlesztések finanszírozása egyre nehezebbé válik uniós forrásból. Az Európai Unió klímapolitikai céljai miatt gyorsforgalmi utak építésére már alig lehet támogatást szerezni, ezért a közlekedési források egyre nagyobb része a kötöttpályás közlekedésre, a vasútra és a helyi tömegközlekedésre koncentrálódik.
Ennek nyomán több városi projekt, köztük budapesti villamosfejlesztések is új lendületet kaphatnak.
Óvatos optimizmus
A következő négy év eredményeit illetően a miniszter óvatosan fogalmazott. Elmondása szerint a teljesen új beruházások megvalósítása általában hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor a korábban előkészített projektek esetében már ebben a ciklusban is lehetnek átadott szakaszok és új járművek.
Nagyon jó adottságokkal indulunk – mondta Vitézy Dávid, aki szerint a legfontosabb feladat most az, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat minél gyorsabban és hatékonyabban sikerüljön fejlesztésekre fordítani.