Felforrt Európa: több európai országra átterjedtek a drágulás elleni tüntetések

Olaszországra, Portugáliára és Belgiumra is átterjedtek a lakhatási és megélhetési költségek miatti tüntetések. A tiltakozások Franciaországban indultak. Szombaton Milánóban, Torinóban és Bolognában is összecsapások voltak. Milánóban vasárnap is folytatódtak a zavargások.

A tiltakozók a lakhatás, az üzemanyag és az alapvető megélhetés drágulása ellen vonultak utcára. Több helyen a demonstrációk békésen indultak, de később elfajultak.

Milánó: utcai harcok a Dómnál

A Világgazdaság a The Guardianre, valamint az AFP és az AP hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy a milánói szombati tüntetés békésen kezdődött. Később maszkos résztvevők kövekkel, térkövekkel és más tárgyakkal dobálták meg a rohamrendőröket. Felgyújtották a bárasztalokból épített barikádokat is. Egy csendőrautó súlyosan megrongálódott.

Az Euronews beszámolója szerint a tüntetés előbb a via Brolettón, majd a belvárosban, főként a Piazza Duomón fajult el. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be. A tüntetők porral oltókat nyitottak ki, petárdákat és tűzijátékokat durrogtattak, szemeteseket és kordonokat dobáltak.

A rohamrendőrök a Galleria Vittorio Emanuele II környékén is oszlattak. Az M1-es és M3-as metró megállóit lezárták. A Piazza Duomón felgyújtottak egy mobilvécét. A mellékutcákban asztalokat borítottak fel, padokat és szeméttárolókat téptek ki.

Milánóban 25 sérültet szállítottak kórházba, köztük tíz rendvédelmi dolgozót. Egyikük sem volt életveszélyes állapotban. A LaPresse hírügynökség korábbi jelentése legalább két sérült rendőrről szólt. A tüntetés végére 50 embert állítottak elő, felük fiatalkorú.

Vasárnap is feszült maradt a helyzet. Arcukat eltakaró fiatalok több üzlet kirakatát betörték, és fosztogattak. A rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét őket.

Torino és Bologna

Torinóban mintegy egy órán át tartottak a zavargások. Csuklyás, nagyon fiatal résztvevők felborított konténereket toltak az úttestre. A teraszok asztalaiból és székeiből barikádot építettek. Palackokkal, petárdákkal, botokkal és kövekkel dobálták a rendőröket.

A rendőrség 12 embert állított meg, közülük tíz fiatalkorú. Náluk Molotov-koktélokat, petárdákat, macskaköveket és üvegtörő kalapácsokat találtak. Néhányukat a rongálások feltételezett elkövetőinek tartják.

Bolognában hét embert állítottak elő. A menet kora délután a Piazza Minghettiről indult, a via Farini és a via Marconi felé. A pályaudvar térségében egy csoport kivált. Füstgránátokat, üvegpalackokat és kordonokat dobáltak, tucatnyi bérelhető kerékpárt döntöttek a földre. A rendőrök vízágyút és könnygázt vetettek be. A tiltakozás később a Via Indipendenza felé húzódott.

Éles politikai viták Olaszországban

Giorgia Meloni miniszterelnök szerint a tüntetés joga alapvető, a városok felgyújtása viszont nem az. Közösségi médiás bejegyzésében azt írta, hogy „huligánok” használták ki a tüntetéseket, „hogy káoszt szítsanak, megtámadják a biztonságért felelősöket, és egész városokat túszul ejtsenek”. A kormányfő az ellenzékhez is fordult: „Megismétlem felhívásomat az ellenzékhez: ne legyenek kétértelműek ebben az ügyben. Minden vonakodás igazolássá válik”.

Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter így fogalmazott: „Elfogadhatatlan, hogy a balközép egy része olajat önt a tűzre, miközben megpróbálja pótolni saját ötletei és javaslatai hiányát”. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, közlekedési miniszter szerint a téren „centri sociali, maranza és romlott baloldali söpredék” volt jelen. Salvini azt kérdezte: „Lesz még, aki védi és oltalmazza őket?”

Giuseppe Sala, Milánó balközép polgármestere szerint „A tiltakozás okai érthetőek voltak. A rendfenntartó erők elleni erőszak és a városnak okozott súlyos károk azonban nem igazolhatók.” Hozzátette: „A politika dönthet úgy, hogy kihasználja ezt, választási támogatottságot keresve, vagy úgy, hogy bölcsen szembenéz ezzel a rendkívül nehéz történelmi pillanattal: remélem, ez lesz a választás.”

Pierfrancesco Majorino, a Demokrata Párt lombardiai regionális frakcióvezetője az erőszakot „teljes mértékben igazolhatatlan”-nak nevezte. Szerinte ugyanakkor senki sem bélyegezheti meg azokat a diákokat, „akik napok óta teljesen békésen vonulnak utcára”.

Franciaország: több mint 1200 letartóztatás

Franciaországban szombaton több mint 1200 embert tartóztattak le. A középiskolásokat támogató tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. Egyes helyeken épületeket gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki. A rendőrség könnygázt vetett be.

A hatóságok mintegy 500 tiltakozó akcióra készültek. Szakszervezetek és civil mozgalmak, köztük a „sárgamellényesek” is utcára vonultak a megélhetési válság és a magas üzemanyagárak miatt.

A mozgalom négy hete indult Párizs szegény északi külvárosaiban. A diákok a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és az elavult iskolai felszereltség miatt tiltakoztak. A tüntetések később az egyenlőtlenség, a gyenge közkiadások és a lakhatási nehézségek elleni országos mozgalommá szélesedtek. A Világgazdaság megjegyzése szerint a franciaországi eseményekre Magyar Péter miniszterelnök Salához részben hasonlóan reagált.

Párizsban álarcos támadók bántalmazták az Euronews stábját, miközben a tüntetésről tudósítottak. A tudósítók szerint a támadás a sajtó ellen uszító online felhívások nyomán történt.

Belgium: „tiszta, egyszerű erőszak”

Belgiumban is összecsaptak a tüntetők a rendőrséggel. Bernard Quintin belga belügyminiszter szombaton azt mondta, hogy a helyzet „már nem pusztán tiltakozás”, és „tiszta, egyszerű erőszaknak” nevezte.

Portugália: sátortábor a Rossio téren

Portugáliában a legnagyobb szakszervezet, a CGTP hirdetett szombatra tüntetéseket Portóban, Coimbrában és Lisszabonban. A mottó: „Több bért, jobb nyugdíjakat és közszolgáltatásokat. A megélhetési költségek emelkedése ellen. Új irányt Portugáliának!” Lakhatási mozgalmak is csatlakoztak.

A CGTP egyik szóvivője Coimbrában a SICN-nek azt mondta: „Az élet, a lakhatás és az üzemanyag drágulása mellett egy egyszerű bevásárlókosár is már szinte megfizethetetlen”. Tiago Oliveira, a CGTP főtitkára a Lusa hírügynökségnek a lakásárak és a megélhetési költségek „brutális emelkedéséről” és a közszolgáltatások „leépüléséről” beszélt.

Portóban a menet 10.30 körül indult a Praça da Batalháról. Célja a Praça D. João I tér volt, ahol a héten végig lakhatási tiltakozások zajlottak. Ott a rendőrség a beszámolók szerint „aránytalan” erővel lépett fel. Pedro Manuel, a portói Acampada egyik szervezője pénteken azt mondta: „Folytatjuk népgyűlésünket a lakosság támogatásával, pártpolitikai kötődés nélkül.”

José Manuel Pureza, a Baloldali Blokk koordinátora az AP-nek így nyilatkozott: „Vannak, akik más témák felé akarnak elterelni minket, de az emberek azt követelik, hogy a mindenkit megillető lakhatáshoz való jogról beszéljünk”.

Coimbrában a gyűlés a Portugal dos Pequenitos előtt kezdődött, és a Városháza előtti 8 de Maio térre tartott. Lisszabonban 14.30-kor indult a menet a Cais do Sodrétól a Rossióig, több ezer résztvevővel. A polgármester szerint „az ügy igazságos”, de a tiltakozásoknak „a törvény keretei között” kell zajlaniuk.

A Rossio téren a tüntetők sátortábort állítottak fel, a három héttel korábbi madridihoz hasonlót. Több százan maradtak éjszakára IV. Péter király szobra körül. Elena Costa, egy 46 éves szociális asszisztens azt mondta: „Ezért mindannyian itt vagyunk, hogy megpróbáljuk elmagyarázni, hogy fulladozunk.” Antonio Margado, egy 52 éves mérnök a jobbközép kormányt a „bérleti díjak teljes liberalizációja miatt” bírálta.

A hivatalos adatok szerint a portugál lakásárak 124 százalékkal emelkedtek 2015 és 2024 között, nagyjából kétszer gyorsabban az uniós átlagnál. Ez különösen a fiatalokat és a lisszaboniakat sújtja. Az ország több mint 11 millió lakosának körülbelül negyede a főváros tágabb agglomerációjában él.

António José Seguro köztársasági elnök üzenetében azt írta: „egy demokratikus társadalomban senkinek sem szabad úgy élnie, hogy ne legyenek meg a létfenntartáshoz szükséges alapfeltételei, ne legyen hozzáférése a lakhatáshoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz vagy a méltó munkához”.

Luís Montenegro miniszterelnök szerint kormánya megérti, hogy az emberek „felháborodásukat kívánják kifejezni a közpolitikákban szerintük esetlegesen hiányzó pontok miatt”. Ugyanakkor óva intette riválisait attól, hogy „olyan instabilitást és tiltakozást hozzanak Portugáliába, amelynek valójában nincs támogatottsága a portugál társadalomban”. A The Guardian szerint ezzel valószínűleg a franciaországi erőszakos tüntetésekre utalt.

Spanyolország és Albánia

Spanyolországban egy kilakoltatás indította el a tiltakozásokat a múlt hónapban. A 87 éves María del Carmen Abascalt azért lakoltatták ki, mert nem tudta kifizetni a lakását megvásárló befektetési cég által követelt 230 százalékos lakbéremelést. Az ügy után Madrid belvárosában utcai tüntetések kezdődtek és sátortábor épült.

A szocialista vezetésű kormány sürgősségi lakhatási intézkedéseket javasolt. A jobboldali és szélsőjobboldali pártok ezeket leszavazták a kongresszusban. Pedro Sánchez miniszterelnök erre november végére előrehozott általános választást írt ki.

Albániában a héten erőszakos diáktüntetések voltak. A résztvevők az egyetemi körülmények és a magas tandíjak miatt Edi Rama miniszterelnök lemondását követelték. Szombaton köveket, Molotov-koktélokat és pirotechnikai eszközöket dobáltak a rendőrökre, autókat és kukákat gyújtottak fel.

A rendőrség a tüntetések kezdete óta először gumilövedékeket vetett be. Éjszaka egy bíróságot, bankokat és egy postát is felgyújtottak vagy súlyosan megrongáltak. A zavargások hónapok óta tartó kormányellenes tiltakozásokat követnek. Ezeket eredetileg egy vitatott, Donald Trump amerikai elnök családjához köthető üdülőhely-fejlesztés váltotta ki.

Fotó: Antonella Marocco