Költségvetési korrekcióról, intézmények összevonásáról, a Balettszínház átalakításáról, a Vidi újabb értékesítési pályázatáról, óvoda- és közterület-felújításokról is döntött október 16-án Székesfehérvár közgyűlése. A képviselők értékelték a közgyűlés döntéseit.
A városvezetés a stabil működést és a megtakarításokat hangsúlyozta, az ellenzéki képviselők viszont több előterjesztés szakmai színvonalát, előkészítését és átláthatóságát bírálták. A legélesebb vita a környezeti jelentés, a Balettszínház kiszervezése és az intézményi összevonások körül alakult ki.
Az ülés egyperces néma főhajtással kezdődött: a képviselők a szeptemberben elhunyt Kovács Zsolt rendőr ezredesre, Székesfehérvár korábbi rendőrkapitányára, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeztek.
A közgyűlés egyik legfontosabb döntése a 2026-os költségvetés módosítása volt. A város eredetileg háromszázalékos gazdasági növekedéssel számolt, ez azonban nem következett be.
A helyi iparűzési adóból származó bevétel a tervezettnél mintegy 1,3 milliárd forinttal lehet alacsonyabb, amit részben ellensúlyoz az MNB diszkontkötvényein elért 215 millió forintos többlethozam. A ténylegesen kezelendő kiesés így megközelítőleg egymilliárd forint.
Cser-Palkovics András polgármester Facebook-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy a város és intézményeinek működése továbbra is stabil, de a költségvetésnél „tudatos, konzervatív tervezésre” van szükség.
Molnár Tamás, a Fidesz közgyűlési frakcióvezetője az esetlegesen bevezetendő új adónemekről, ezen belül a vagyonadóról beszélt. Magáról a bevezetésről nem foglalt állást, mondván, az állami hatáskör. Ugyanakkor azt kérte, hogy a szabályozás ne veszélyeztesse a helyi kis- és középvállalkozások beruházásait és a munkahelyeket.
Szerinte amennyiben az új adó helyben működő gazdasági szereplőket érint, a bevétel egy részének az önkormányzatokhoz kellene kerülnie, és helyi kulturális, sport-, szociális, illetve közösségi célokat kellene szolgálnia.
A közgyűlés zárt ülésen indította el a Fehérvár FC Kft. üzletrészének harmadik értékesítési eljárását. A második pályázat azért lett eredménytelen, mert a brit–olasz érdekeltségű jelentkező nem tudta bemutatni a saját ajánlatában vállalt bankgaranciát.
Az új kiírás a korábbiaknál egyszerűbb garanciális feltételeket tartalmaz majd. A minimum vételárat egy folyamatban lévő üzletrészértékelés alapján határozzák meg. A pályázatot várhatóan novemberben írja ki az illetékes szakbizottság, a városvezetés pedig még 2026-ban vagy 2027 elején szeretné lezárni az értékesítést.
Juhász László, a VÁLASZ képviselője azt emelte ki, hogy módosító indítványára bekerült az anyagba a klub nevének, címerének és székhelyének megőrzése, valamint az a követelmény, hogy a csapat továbbra is Székesfehérváron játssza hazai mérkőzéseit.
A Sóstói Stadion irodáira, sporthelyiségeire és centerpályájára vonatkozó jelenlegi bérleti szerződés 2027 júliusában jár le. A közgyűlés ezért új, nyilvános bérleti pályázat kiírásáról is döntött. A város szerint erre azért is szükség van, hogy a stadion infrastruktúrája a klub leendő tulajdonosa számára rendelkezésre álljon.
A Székesfehérvári Balettszínház 2027-től nem önkormányzati költségvetési intézményként működik tovább. A feladatellátást három évre egy külső nonprofit gazdasági társaság veszi át.
A városvezetés érvelése szerint az új forma rugalmasabb működést, több pályázati és támogatási lehetőséget teremthet, miközben éves szinten körülbelül 70 millió forintos megtakarítást jelenthet az önkormányzatnak. A társulat megtartja a Székesfehérvári Balettszínház nevet, a székhelye is a városban marad.
Az átalakítás azonban komoly ellenzéki kritikát váltott ki.
Fazakas Attila közgyűlési összefoglalójában „furcsa megoldásnak” nevezte, hogy a kiszervezést kezdeményező jelenlegi intézményvezető egy általa vezetett és részben tulajdonolt társaságon keresztül folytathatja a munkát.
A képviselő szerint a Balettszínház korábbi működésével, pénzügyi elszámolásaival és tényleges nézőszámával kapcsolatban is vannak tisztázandó kérdések. Ezek a képviselő állításai; az általa említett feltételezett szabálytalanságokról a közgyűlés hivatalos beszámolója nem közölt megállapítást.
A Mi Hazánk helyi oldalán – még a közgyűlést megelőző szakbizottsági ülés után – szintén azt írták, hogy szerintük az eljárás jogi és etikai kérdéseket vet fel.
A párt helyi szervezete azt kifogásolta, hogy az önkormányzat a nonprofit társaság számára jelentős támogatást, ingatlanhasználatot és más működési feltételeket biztosítana, miközben az intézményvezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítják.
A Prosperis Alba Kutatóközpont Nonprofit Kft., a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tevékenységét összevonják.
Az új szervezet a Civitas Regia nevet viszi tovább, azon belül pedig külön intézet őrzi Siklósi Gyula régészprofesszor nevét. A városvezetés ezt költséghatékonysági és szakmai észszerűségi döntésként mutatta be, mivel a három szervezet részben hasonló feladatokat végzett.
Az MKKP Fejér megyei szervezete ezzel szemben azt írta: a Civitas Regia 2038 társaságot mindössze két éve hozták létre, és szerintük már induláskor egyetlen szervezetben lehetett volna elhelyezni ezeket a feladatokat. A párt állítása szerint több mint 200 millió forintot költöttek a most átszervezendő társaságra.
A kutyapárti képviselők azt is kifogásolták, hogy az összevonásról nem tartottak előzetes képviselői tájékoztatót, hanem az előterjesztést csak három nappal a közgyűlés előtt kapták meg.
Különösen furcsának tartották, hogy az ügyet a 23 tagú stratégiai bizottság sem tárgyalta.
Fazakas Attila ugyanakkor üdvözölte a Prosperis jelenlegi formájának megszüntetését. Azt írta, korábban sem támogatta a társasággal kapcsolatos előterjesztéseket, mert véleménye szerint az arra fordított pénz nem hozott arányos eredményt.
A közgyűlés elfogadta Székesfehérvár 2025-ös környezeti állapotjelentését. Az anyag szerint a város ivóvízellátottsága teljes körű, a vízminőség kiváló, a 404 kilométeres vízvezeték- és 352 kilométeres csatornahálózat stabilan működik.
A beszámoló kitért a csapadékvíz-elvezetésre, a hulladékgyűjtésre, a parkfenntartásra és arra is, hogy 27,3 hektárnyi terület kapott helyi természetvédelmi védettséget.
Sándor Barbara környezetvédelmi tanácsnok és Pásztor Eszter, az MKKP képviselője azonban több ponton kritizálta az anyagot. A város hivatalos tájékoztatása szerint észrevételeiket elküldik a jelentést készítő szakértőknek, akik részletesen válaszolnak majd.
Pásztor Eszter úgy fogalmazott, hogy a tanulmány szakmailag nem érte el azt a színvonalat, amelyet a hivataltól elvárna, ezért nem tudták megszavazni. Fazakas Attila szerint Sándor Barbara tartalmi és jogi problémákra is felhívta a figyelmet.
Az MKKP ennél is keményebben fogalmazott Facebookon. A párt szerint már a bizottsági üléseken számos pontatlanságra, hiányosságra és csúsztatásra mutattak rá, ezért értetlenül fogadták, hogy a kormánypárti többség mégis elfogadta a dokumentumot.
Álláspontjuk szerint ezzel nemcsak a szakmai hibákat hagyták jóvá, hanem a lakosság megfelelő tájékoztatását sem vették elég komolyan.
Az ellenzéki képviselők javaslata nyomán új automata defibrillátorokat helyeznének el:
A nagy létszámú szabadtéri rendezvényekhez hordozható készülékek beszerzését is vizsgálják.
Fazakas Attila ezt az egyik legfontosabb eredményként emelte ki. Posztjában beszámolt arról is, hogy további kezdeményezései közül:
Fazakas Attila külön bekezdést szentelt a felsőoktatási gólyabál támogatásának. A képviselő azt kifogásolta, hogy az egyetem mellett olyan civil szervezet lett társszervező, amely korábban jelentős állami és önkormányzati támogatást is kapott.
Kérdései arra vonatkoztak, hogy miért éppen ezt a szervezetet választották, tárgyaltak-e más szereplőkkel, illetve mi indokolja a kétmillió forintos támogatást, amikor a város a bejegyzés szerint a körülbelül 1,1 millió forint értékű helyszínt is biztosítja.
A képviselő azon háborodott fel igazán, hogy elmondása szerint az állami támogatások szóba hozása után azt a megjegyzést kapta: „tiszássá vált”.
Fazakas ezt politikai címkézésként értelmezte, miközben állítása szerint kizárólag a támogatás indokoltságára és a döntés átláthatóságára kérdezett rá.
A közgyűlés elindította az Iskola tér rehabilitációjához szükséges közbeszerzést. A tervek szerint csökken a burkolt felületek aránya, tíz új fát, több mint száz cserjét, évelőket és hagymás növényeket ültetnek, valamint új sétányokat, padokat és magaságyásokat alakítanak ki.
A Tóvárosi Tagóvoda teljes felújítása miatt az intézmény várhatóan 2027 késő tavaszán körülbelül egy évre a Szeder utcai egykori bölcsődébe költözik. A város ígérete szerint erről külön tájékoztatják majd a szülőket és a dolgozókat.
A Szeder utcai épület később szociális és közösségi célokat szolgálhat. A város átfogó tervet készít a szociális intézményrendszer bővítéséről, amelybe gyermekek és családok átmeneti otthonának kialakítása is bekerülhet.
A Sörház téri nappali melegedő befogadóképessége 2027. január 1-jétől 10-ről 25 főre emelkedik.
A hivatalos indoklás szerint ehhez nem szükséges új dolgozókat felvenni vagy további eszközöket beszerezni, viszont a nagyobb engedélyezett férőhelyszám magasabb állami normatív támogatást jelenthet.
A Depónia 2041 végéig tovább üzemeltetheti a csalai hulladéklerakót. A megállapodás része az 1,27 milliárd forintos rekultivációs céltartalék kezelése is.
A közgyűlés emellett jóváhagyta a lerakó nettó 2,6 milliárd forintos, saját forrásból finanszírozott kapacitásbővítését. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi lerakókapacitás 2027 végére kimerülhet.
Új, földkábeles LED-közvilágítás épülhet a Király sor 63–65. melletti parkolóban, valamint a Szárcsa utca páros oldalán, a 2–36. szám között.
A polgármester Facebook-bejegyzése a Repülőtér út ipari szakaszát is felsorolta, miközben a város hivatalos közgyűlési összefoglalója ennél a döntésnél csak két helyszínt nevezett meg.
Folytatódhatnak a régészeti feltárások a Középkori Romkertben, ahol a 11. századi fa-föld szerkezetű erődítés és a bazilika építéstörténetének kapcsolatát vizsgálják.
A Vörösmarty Színház „Fehérvári történetek” címmel pályázatot ír ki egy, Székesfehérvár történelméhez vagy kulturális hagyományaihoz kapcsolódó új magyar színdarabra. A győztes kétmillió forintot kap, a művet pedig a színház színpadra is állítja.
Horváth Adriennt közben újabb öt évre, egyhangú döntéssel a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatójává választották.
A közgyűlés utáni kommunikáció alapján jól elkülönültek a politikai hangsúlyok:
Cser-Palkovics András a stabil városi működést, a fejlesztéseket, a költségmegtakarításokat, a Vidi eladásának újabb kísérletét és a szociális férőhelyek bővítését hangsúlyozta.
Molnár Tamás a helyi vállalkozások és munkahelyek védelmét, valamint az esetleges új adókból származó bevételek helyi felhasználását emelte ki.
Juhász László a Vidi nevének, címerének, székhelyének és fehérvári szereplésének megőrzésére helyezte a hangsúlyt.
Fazakas Attila az elfogadott defibrillátoros javaslatot eredményként értékelte, de bírálta a Balettszínház átalakítását, a korábbi intézményi kiadásokat és a gólyabál támogatásának körülményeit. A „letiszázás” miatt személyesen is felháborodott.
Sándor Barbara és Pásztor Eszter a környezeti jelentés tartalmát és szakmai megalapozottságát kifogásolta.
Az MKKP helyi szervezete a környezeti jelentés elfogadása, az előterjesztések késői kiküldése, a Civitas Regia korábbi költségei és a stratégiai bizottság kihagyása miatt fogalmazott meg éles kritikát.
A Mi Hazánk helyi képviselői elsősorban a Balettszínház nonprofit társaságba történő kiszervezésének átláthatóságát és összeférhetetlenségi kockázatait kérdőjelezték meg.
A pénteki közgyűlés tehát nem kizárólag fejlesztési döntésekről szólt. Miközben több, a fehérváriak mindennapjait közvetlenül érintő beruházás és szociális intézkedés zöld utat kapott, az ülés ismét megmutatta a városházi törésvonalakat is.
A városvezetés a megtakarítást és a működőképességet, az ellenzék jelentős része az előkészítés, a szakmai minőség és az átláthatóság hiányosságait helyezte a középpontba.
Fotó: szekesfehervar.hu
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
Több mint 1 milliárd forinttal kevesebb iparűzési adó folyik be idén Székesfehérváron. Polgármesteri beszámoló a közgyűlésről.
2026.10.17.3p
Reggel 1 fok, délután 17: rétegesen öltözz fel ma!
2026.10.17.2p
Egymilliárd forint hiányzik Fehérvár kasszájából!
2026.10.16.3p
Ne utalj előre a gyanúsan olcsó tűzifáért!
2026.10.16.4p
Évek óta várt ellátás indulhat, de a hozzászólók szerint a szakorvosok hiánya még nyitott kérdés.
2026.10.16.2p
A képviselő szerint 20–25 százalékkal takarékosabb lett a fűtés 191 lakásban.
2026.10.16.3p
