Árbevételhez kötött minimumbírság jön a visszaeső környezetszennyező cégeknek

Árbevételhez kötött minimumbírságot vezet be a kormány a korábban már szankcionált környezetszennyező cégekkel szemben. Az érintett vállalkozásoknál az új bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az ötmillió forintot. A döntés a pénteken megjelent, összesen 62 oldalas közlönyökben szerepel, a környezetvédelmi mellett a hulladékgazdálkodási bírságokat is érinti.

Kire vonatkozik a szigorítás?

A minimumbírság a rendeletben meghatározott vállalkozásokat érinti, ha korábban már elkövettek környezetvédelmi jogsértést. Korábbi jogsértésnek két eset számít:

• a környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabását megelőző 5 éven belül legalább két alkalommal végleges döntéssel környezetszennyezés miatt bírság megfizetésére kötelezte a céget – ugyanezen vagy más tevékenysége miatt;
• a cég a bírság kiszabását megelőző 5 évben végleges döntéssel megállapított módon környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértést követett el.

A módosítás az érintett környezetvédelmi bírság felső határát is megemeli: 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra.

120 milliárd Budapestnek, feltétellel

A kormány 120 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatásról döntött Budapest működőképességének megőrzésére. A pénzt a főváros és intézményei költségvetési befizetéseire, tartozásaira és más fennálló kötelezettségeire lehet fordítani.

A feltétel: Budapestnek lépéseket kell tennie a 2023–2026-os szolidaritási hozzájárulás miatt indított, folyamatban lévő perek feladására.

Leállítja a hazai finanszírozást a Déli körvasútnál

A kormány nem biztosít további hazai költségvetési forrást a Déli körvasút második ütemének jelenlegi kivitelezési szerződése alapján még el nem végzett munkáira. A határozat szerint az Európai Számvevőszék vizsgálata súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat tárt fel. Ezek a kormány szerint ellehetetlenítik a tervezett CEF-források felhasználását, és veszélyeztetik az IKOP Plusz támogatásainak teljes körű felhasználását is.

A beruházás a szerződés megszüntetésével és új közbeszerzéssel folytatódhat, ha ehhez és a határidő 2030 végéig történő meghosszabbításához az Európai Bizottság hozzájárul.

A kormány felszólította a közlekedési és beruházási minisztert, hogy indítsa el az állam polgári jogi igényeinek érvényesítését. Büntetőjogi felelősség gyanúja esetén büntetőfeljelentést kell tennie.

Személyvédelem a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőinek

Állandó személyvédelmet kap a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke és nyomozati elnökhelyettese. A többletkiadásokra idén 175,1 millió forint jut, 2027-től pedig évi 848,7 millió forint épül be a rendőrség költségvetésébe. A hivatal a nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervek körébe is bekerül.

További költségvetési átcsoportosítások

• 4,32 milliárd forint kerül a Központi Maradványelszámolási Alapból a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programra. A határozat a program előirányzatát növeli, új pályázati időpontot vagy feltételt nem közöl.
• 26,1 milliárd forintot csoportosít át a kormány a Gazdaságfejlesztési Keretből a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság dologi kiadásaira, és ugyanekkora összeggel további túllépést engedélyez a gazdaságfejlesztési előirányzaton. A közlönyből nem derül ki, milyen beszerzéseket vagy működési kiadásokat fedez a pénz.

Határidő az állami cégeknek a vezetői fizetésekről

Október 31-ig kell végrehajtani az állami vállalatok vezetői javadalmazásáról, valamint igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságáról szóló augusztusi szabályokat a most meghatározott vállalati körben. A döntés a felsorolt társaságok többségi befolyása alatt álló cégekre is kiterjed. A listán szerepel többek között a MÁV-csoport, az MVM, a Magyar Posta, az MFB és a Szerencsejáték Zrt. Az eredményekről november végéig kell beszámolni.

Átrendeződés a rendvédelmi költségvetésben

Október 15-től a rendőrség költségvetési címére kerül a Terrorelhárítási Központ (TEK). A Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal költségvetési besorolása a Belügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez kerül. A határozat a kormányzati feladatkörök korábbi átrendezését és a rendészeti feladatellátás racionalizálását vezeti át a költségvetésen.

Erősebb Nébih novembertől

Novembertől bővül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai irányítói jogköre. A járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti egységei a megyei kormányhivatalokba integrálódnak. A változások érintik többek között az agrárkárok megállapítását, az élelmiszerlánc-felügyeletet, a borászati és pálinkaellenőrzési ügyeket, valamint a talajvédelmet. Az érintett megyei szakmai vezetők kinevezéséhez és felmentéséhez a Nébih elnökének egyetértése is szükséges lesz.

A fotó illusztráció.