Orbán Viktor nyilvánosságra hozta állambiztonsági aktáit: szerinte beszervezni próbálták, de nemet mondott

Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden, november 3-án a Facebook-oldalán közzétette a róla szóló kommunista kori állambiztonsági dokumentumokat. A volt kormányfő szerint a titkosszolgálatok sorkatonai szolgálata idején, a nyolcvanas évek elején megpróbálták beszervezni, de ezt visszautasította.

A bejelentés egy nappal azelőtt jelent meg, hogy a parlament döntése alapján november 4-én nyilvánosságra kerültek volna az állambiztonsági ügynökakták első tételei.

„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött” – írta Orbán Viktor.

Megfigyelés és lehallgatás

A volt miniszterelnök szerint a sikertelen beszervezés után őt, feleségét, Lévai Anikót és ellenzéki társait is folyamatosan megfigyelték. „Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian” – fogalmazott.

„Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is” – írta.

A közzétett iratokat a bne IntelliNews a Hang.hu nyomán ismertette. Ezek között szerepel egy 1987. augusztus 25-i jelentés. A Daily News Hungary szerint a jelentést a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság készítette. A dokumentum szerint:

• Orbánt 1982-ben kiszemelték beszervezésre, de a hatóságok végül elálltak ettől;
• 1985-ben „Viktória” fedőnéven titkos nyomozás indult ellene, amelyet egy évvel később bizonyítékok hiányában lezártak;
• Lévai Anikó ellen 1986 júliusában indult nyomozás.

Az iratok szerint a hatóságok figyelték Lévai Anikó ellenzéki kapcsolatait és az értelmiségi összejöveteleket. Azt is számon tartották, hogyan próbált a rendszerrel ellenséges kiadványokhoz jutni. A dokumentumok említik azt a tervet is, hogy besúgókat szerveznek be, és lehallgató eszközöket helyeznek el a házaspár szolnoki lakásában.

A jelentés nyolc hónappal a Fidesz megalakulása előtt készült. A nyilvánosságra hozott anyagok között van egy belügyminisztériumi jelentés is. Ez egy 1988. április 10-i budapesti éttermi Fidesz-találkozóról szól, ahol a szervezet vezetőit felszólították tevékenységük beszüntetésére.

Németh Miklós állítása

A közzététel azért kapott nagy figyelmet, mert újra felmerült a vád, hogy Orbán sorkatonaként jelentéseket írt társairól.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Friderikusz Sándor podcastjában beszélt Németh Miklós volt miniszterelnök visszaemlékezéséről. A történetet a hamarosan megjelenő, Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon című könyvében is leírja. A Világgazdaság is beszámolt az ügyről.

Németh szerint 1990 márciusában Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter soron kívüli találkozót kért tőle. Ott három eredeti, kézzel írt jelentést mutatott neki. Ezek zalaegerszegi sorkatonák magatartásáról, politikai, vallási és szexuális irányultságáról tartalmaztak megállapításokat. Németh úgy vélte, Orbán kézírását és aláírását ismerte fel rajtuk.

Németh ugyanakkor elismerte, hogy a szerző személyét, a kézírás és az aláírás valódiságát nem tudta ellenőrizni. Az iratokat visszaadta Kárpátinak, és másolatot nem tartott meg. Panyi szerint Németh szeptemberben adta át az eseményről készült saját feljegyzését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Erre azután került sor, hogy a parlament bővítette az állambiztonsági iratokhoz való hozzáférést. A levéltárba tehát nem az állítólagos jelentések kerültek, hanem Németh feljegyzése.

Ungváry Krisztián óvatosságra int

Ungváry Krisztián történész, aki a Daily News Hungary szerint részt vesz a titkosított iratokat áttekintő bizottság munkájában, szintén kedden reagált. A bne IntelliNews a korábbi kormány határozott kritikusaként mutatta be.

Ungváry szerint Orbán a leszerelése után az állambiztonság célszemélye és megfigyeltje volt. Egy esetleges korábbi együttműködést bizonyítani kellene, és az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Aggályosnak nevezte, ha ellenőrizhető dokumentumok nélkül születik ítélet.

A történész elismerte, hogy elképzelhető, hogy Orbán a leszerelése előtt végzett hírszerzési feladatokat. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt nem bizonyították. Szerinte az sem jelent beszervezést vagy együttműködést, hogy Orbán neve szerepel a katonai elhárítás irataiban.

Ungváry Németh hitelességét is vitatta. Felidézte Németh korábbi kijelentését arról, hogy a teljes magyar ügynöklista Moszkvában megtalálható.

Ungváry szerint egy másik személy aktájában olyan utalások vannak, hogy 1988-ban „Kurázsi” fedőnéven ismét megpróbálták beszervezni Orbánt. A jelek szerint ez a kísérlet is kudarcot vallott, mert Orbán továbbra is megfigyelt célszemélyként szerepelt. A történész 2017-es, A szembenézés hiánya című könyvében egy fejezetet szánt a vádaknak. Arra jutott, hogy nincs bizonyíték Orbán és az állambiztonság szorosabb együttműködésére.

A Fidesz tagadja a vádakat

Orbán Viktor következetesen tagadta, hogy együttműködött volna a kommunista titkosszolgálatokkal. Havasi Bertalan Panyinak adott válaszában szintén visszautasította az állításokat. Közlése szerint Orbánt megfigyelték, nem beszervezték, a terhelő iratokról szóló történetet pedig álhírnek nevezte.

A Fidesz azt közölte, hogy a rendelkezésre álló tények, adatok és dokumentumok szerint Orbán nem ügynök volt, hanem a kommunista állam által megfigyelt személy.

Kereshető adatbázisban jelennek meg az akták

Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról az új parlament döntött. Magyar Péter miniszterelnök szerint a dokumentumok feloldása és kereshető adatbázisban történő közzététele „36 éves adósságot” rendez a rendszerváltás óta. Szerinte így a polgárok és családjaik megtudhatják, mit tudtak róluk az egykori szolgálatok, és ki jelentett róluk. Magyar Péter azzal vádolta a korábbi kormányokat, hogy szándékosan halogatták a folyamatot, és politikai célokra manipulálták az iratokat.

A bne IntelliNews szerint Magyarország az utolsó nagyobb volt szovjet blokkbeli ország Közép- és Kelet-Európában, amely teljes körűen nyilvánossá teszi a kommunista titkosrendőrség ügynökeinek és besúgóinak iratait. A korábbi kormányok arra hivatkozva álltak ellen a teljes nyilvánosságnak, hogy az aktákkal politikai ellenfeleket lehetne lejáratni vagy zsarolni.

A közzétételtől azt várják, hogy újabb részletek derülnek ki a kommunista rendszer hírszerző és elhárító szolgálatainak működéséről, valamint az azokkal együttműködők személyéről.

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldal