A Kelemen Béla utcai dohánybolt környezetében tapasztalható rendbontások miatt az SZTFH nem korlátozhatja az üzlet nyitvatartását. A hatóság szerint a közterületi alkoholfogyasztással és hangoskodással szemben elsősorban a rendőrség és a közterület-felügyelet léphet fel. Ha azonban a trafik maga is elősegíti a helyben fogyasztást, az SZTFH ellenőrzést indíthat és bírságot is kiszabhat.
A székesfehérvári közbiztonság több problémás területével korábbi cikkünkben foglalkoztunk. A Pénzügyi Bizottság ülésén a rendőrség 2025. évi beszámolója kapcsán szóba került a kábítószer-kereskedelem, a körzeti megbízottak alacsony száma, a rendőrségi állományhiány, valamint a Pláza és az autóbusz-állomás környékén tapasztalható helyzet is.
Fazakas Attila önkormányzati képviselő a Kelemen Béla utcai dohánybolt környezetére is felhívta a figyelmet, ahol a lakossági panaszok szerint évek óta visszatérő problémát jelent az éjszakai ordítozás, a közterületi alkoholfogyasztás és a szemetelés. A rendőrségi tájékoztatás szerint a járőrök naponta többször is kimennek a helyszínre, és a Dohányfelügyelettel is felvették a kapcsolatot.
A Fortal az érintett szervezetekhez fordult
Az első cikk megjelenése után olvasóinktól további jelzések érkeztek a buszállomás, a Pláza és egyes lakótelepi helyszínek környékén tapasztalható hangoskodásról, csoportos rendbontásról, szemetelésről és közterületi alkoholfogyasztásról.
Ezért kérdésekkel fordultunk a Székesfehérvári Rendőrkapitánysághoz, az önkormányzathoz, a jegyzőhöz, a Közterület-felügyelethez, a MÁV Személyszállítási Zrt.-hez, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, vagyis az SZTFH-hoz.
Arra voltunk kíváncsiak, milyen konkrét intézkedések történtek vagy várhatók a problémás helyszíneken, melyik szervezet milyen hatáskörrel rendelkezik, és hogyan tehetnek a lakók olyan bejelentést, amelyből tartósabb intézkedés is születhet.
Elsőként a MÁV válaszolt
A megkeresett szervezetek közül elsőként a MÁV küldte meg válaszát. A szolgáltató tájékoztatásából kiderült, hogy a székesfehérvári autóbusz-állomáson rendszeresen problémát okoz a tiltott dohányzás, a rollerrel közlekedés és a garázda magatartás.
A szabályok betartására történő felszólítás egyes esetekben indulatos reakciót vagy verbális konfliktust vált ki. Szélsőséges helyzetekben fizikai atrocitás is előfordul, és olyan személyek is megjelennek az állomáson, akik az utasokkal vagy a járművezetőkkel szemben fenyegetően lépnek fel.
A MÁV szerint az állomást megerősített létszámú biztonsági szolgálat és kamerarendszer védi. A rend fenntartásában a rendőrség és a közterület-felügyelet is közreműködik. A teljes válaszról külön cikkben számoltunk be.
A buszállomás után a dohánybolt ügyében is érkezett válasz
A MÁV válaszából az rajzolódott ki, hogy az autóbusz-állomáson tapasztalható problémák kezelése több szervezet együttműködését igényli. Hasonló hatásköri kérdések merülnek fel a Kelemen Béla utcai dohánybolt környezetében is: ki léphet fel a közterületi alkoholfogyasztással és a rendbontással szemben, illetve kötelezhető-e korábbi zárásra az üzlet?
Ezekre a kérdésekre most az SZTFH is válaszolt.
A hatóság tájékoztatása alapján a dohányboltok környezetében jelentkező panaszok nem kizárólag Székesfehérvárt érintik. Már 2025 előtt is érkeztek hozzájuk olyan bejelentések, amelyek közterületi alkoholfogyasztásról, rendszeres csoportosulásokról, hangoskodásról és a lakók esti pihenését zavaró rendbontásokról szóltak.
Az SZTFH több mint 5600 dohánybolt felügyeletét látja el. A hozzájuk beérkezett néhány tucat bejelentés szerintük országos szinten nem tekinthető jelentős mennyiségnek, a növekvő tendencia miatt azonban szükséges foglalkozni a problémával.
A hatóság nyilvántartása szerint 2025-ben összesen 33, 2026-ban eddig 16 ilyen közérdekű bejelentés érkezett.
Székesfehérvárról többször is megkeresték a hatóságot
Az SZTFH válaszában külön kiemelte Székesfehérvárt, ahonnan több alkalommal is érkezett megkeresés.
Legutóbb a székesfehérvári főjegyző megbízásából fordultak a hatósághoz. A megkeresés a problémát az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyként azonosította, az SZTFH-t pedig arra kérte, hogy továbbítsa a panaszt az érintett dohánybolt üzemeltetőjének.
A hatóság szerint országosan is jellemző, hogy az érintett közterületek a rendőrség és a helyi rendfenntartó szervek előtt már ismert, problémás helyszínek.
Nem az SZTFH bünteti a közterületi italozást
Az SZTFH álláspontja szerint a probléma lényegi eleme nem maga a dohánybolt működése, hanem a vásárlók közterületen tanúsított magatartása.
Magyarországon nincs minden településre automatikusan érvényes általános tilalom a közterületi alkoholfogyasztásra. Az önkormányzatok helyi rendeletben korlátozhatják vagy megtilthatják azt bizonyos területeken, illetve akár a település egészén.
Ha van ilyen helyi tilalom, annak megszegése miatt a közterület-felügyelet vagy a rendőrség járhat el.
Az SZTFH tehát nem ellenőrizheti és nem szankcionálhatja a közterületi alkoholfogyasztást, a hangoskodást vagy a rendbontást, még akkor sem, ha mindez közvetlenül egy dohánybolt mellett történik.
A dohánybolt nyitvatartását sem korlátozhatják
Az SZTFH-hoz 2025-ben hét, 2026-ban pedig három olyan bejelentés érkezett, amely a trafik 22 óra utáni nyitvatartásával hozta összefüggésbe a közterületi alkoholfogyasztást.
A két évben további 27 esetben már a 22 óra előtti alkoholértékesítést is kifogásolták. A hatóság szerint ebből az látszik, hogy a bejelentőknek csak egy kisebb része tekinti a késői nyitvatartást a probléma elsődleges okának.
A válasz egyértelműen rögzíti: az SZTFH-nak nincs olyan hatósági eszköze, amellyel korlátozhatná a dohányboltok nyitvatartását.
A trafikok az állammal kötött koncessziós szerződés és az SZTFH által kiadott engedély alapján működnek. A pályázati vállalás a napi minimális nyitvatartási időt is meghatározza, ennek módosítására azonban a hatóságnak nincs hatásköre.
Ellenőrzés indulhat, ha a trafik elősegíti a helyben fogyasztást
Bár a közterületen történő rendbontás nem az SZTFH hatásköre, a dohánybolt értékesítési gyakorlatát már vizsgálhatja a hatóság.
A trafikok alkoholt árusíthatnak, de helyben fogyasztásra nem szolgálhatják ki a vásárlókat. Ha egy bejelentés alapján felmerül, hogy az üzlet elősegíti a helyben fogyasztást, az SZTFH megkeresi az üzemeltetőt, együttműködést és intézkedést kér tőle, majd beszámoltatja a megtett lépésekről.
A vállalt intézkedések fenntartását később helyszíni ellenőrzésen is vizsgálhatják.
A hatóság szerint korábban előfordult, hogy egy dohánybolt székeket vagy asztalokat helyezett ki az üzlet közvetlen környezetében. Egy esetben azt is megállapították, hogy a trafik helyben fogyasztásra értékesítette a termékeket, ezért közigazgatási bírságot szabtak ki.
A korlátozás máshová terelheti a problémát
Az SZTFH az elmúlt hetekben több minisztériumi megkeresést is kapott. Ezek alapján egyes önkormányzatok a dohányboltok nyitvatartásának korlátozásában vagy az alkoholértékesítés szigorításában látják a megoldást.
A hatóság szerint azonban nem biztos, hogy ezek az intézkedések megszüntetnék a közterületi alkoholfogyasztást. Alkoholtermékeket nemcsak a trafikok, hanem élelmiszerüzletek és más kereskedelmi egységek is értékesítenek.
Álláspontjuk szerint egy ilyen korlátozás könnyen azt eredményezhetné, hogy a csoportos alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó rendbontás más közterületi helyszínre kerül át.
Az SZTFH arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalkorúak alkoholhoz jutása a dohányboltokban a beléptetési és életkor-ellenőrzési szabályok miatt erősebben korlátozott, mint a kereskedelem más területein.
Hová fordulhatnak a környéken élők?
A hatóság azt tanácsolja, hogy közterületi alkoholfogyasztás vagy rendbontás esetén a lakók elsősorban a rendőrséget, illetve a közterület-felügyeletet keressék.
A hatósági bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan érdemes közvetlenül a dohánybolt üzemeltetőjének is jelezni a problémát. Az üzemeltető adatait a trafik külső felületén, jól látható helyen fel kell tüntetni.
Az SZTFH tapasztalatai szerint a dohányboltok üzemeltetői általában együttműködnek. Előfordult már, hogy maguk kérték a rendőrség vagy a közterület-felügyelet segítségét, illetve biztonsági őrt alkalmaztak az üzlet környezetében kialakuló problémák kezelése érdekében.
Ha viszont felmerül, hogy a trafik maga segíti elő a helyben fogyasztást – például kihelyezett asztalokkal, székekkel vagy erre utaló kiszolgálási gyakorlattal –, az SZTFH-hoz is közérdekű bejelentés tehető.
Folytatjuk a válaszok feldolgozását
A Fortal megkeresésére eddig a MÁV és az SZTFH válaszolt. A Székesfehérvári Rendőrkapitányságtól, az önkormányzattól, a jegyzőtől és a Közterület-felügyelettől továbbra is várjuk a részletes tájékoztatást.
Amennyiben a többi érintett szervezet válasza is megérkezik, az azokban szereplő intézkedéseket és álláspontokat újabb cikkben mutatjuk be.
A fotó illusztráció (MI-vel generált).
