Kína tiltakozik az AliExpressre kiszabott 550 millió eurós uniós bírság miatt

Kína határozottan ellenzi az Európai Bizottság döntését, amellyel 550 millió eurós bírságot szabtak ki az AliExpressre. A pekingi vezetés diszkriminatívnak tartja a lépést, míg az EU a veszélyes és hamisított termékek eltávolításának hiányával indokolta a büntetést.

Kína hivatalosan is tiltakozását fejezte ki az Európai Bizottság hétfői döntése ellen, amelynek értelmében 550 millió eurós bírsággal sújtották az Alibaba csoporthoz tartozó AliExpress online piacteret. A büntetést az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) alapján szabták ki.

A kínai kereskedelmi minisztérium szerdai közleményében jelezte, hogy a döntést "erős elégedetlenséggel és komoly aggodalommal" fogadták. A tárca álláspontja szerint az Európai Unió a platformszabályozást ürügyként használja fel arra, hogy digitális akadályokat építsen és megkülönböztető intézkedésekkel korlátozza a kínai e-kereskedelmi vállalatok európai terjeszkedését.

Uniós indoklás: illegális termékek a platformon

Az Európai Bizottság a bírság kiszabásakor azzal érvelt, hogy az AliExpress nem tett eleget a jogellenes áruk eltávolítására vonatkozó kötelezettségeinek. A hatóság szerint a platformon továbbra is elérhetők maradtak hamisított ruházati cikkek, nem biztonságos játékok és veszélyes kozmetikumok, ezzel veszélyeztetve az uniós fogyasztókat.

A bizottsági vizsgálat arra is rámutatott, hogy a vállalat nem lépett fel kellő hatékonysággal a szabályszegő eladókkal szemben, így azok a szankciókat megkerülve folytathatták az értékesítést.

A kínai minisztérium felszólította az EU-t a tisztességes és diszkriminációmentes jogalkalmazásra, egyúttal jelezte: a pekingi vezetés minden szükséges támogatást megad az érintett vállalatoknak érdekeik és jogaik törvényes védelméhez.

Szigorodó uniós szabályok, dráguló import: új esély nyílhat a magyar webshopok előtt

Az AliExpresshez hasonló kínai piacterek uniós szigorítása javíthatja a magyar webshopok versenyhelyzetét, de önmagában nem hoz azonnali fordulatot. A szigorúbb termékbiztonsági ellenőrzések, az eladók jobb azonosíthatósága és az olcsó importcsomagokat terhelő új költségek csökkenthetik a távol-keleti platformok ár- és kínálati előnyét.

Ebből főként azok a hazai kereskedők profitálhatnak, amelyek gyors szállítást, magyar ügyfélszolgálatot, egyszerű visszaküldést, ellenőrzött termékeket és érvényesíthető garanciát kínálnak.

A vásárlók azonban nem feltétlenül magyar tulajdonú cégekhez pártolnak át: a forgalom nagy nemzetközi, de helyi raktárral működő webáruházakhoz is kerülhet. A szabályozás tehát esélyt teremt, de a hazai szereplőknek szolgáltatásban és bizalomban is versenyképesnek kell lenniük.