Közösségi szemétszedést hirdettek a Velencei-tónál, hogy kihasználják a jelenlegi alacsony vízállást. Az akció során a résztvevők több településről indulva, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közreműködésével távolítják el a mederből a felgyülemlett hulladékot.
Közösségi szemétszedést szerveznek a Velencei-tó medrében, kihasználva az idei rendkívül alacsony vízállást. A kezdeményezés célja, hogy eltávolítsák a tóból a nem oda illő tárgyakat és az évtizedek alatt felgyülemlett szemetet.
Kritikus apadás, történelmi mélypontok
A tó vízszintje a 2026-os extrém meleg és a csapadékhiányos időszakok hatására soha nem látott mélységekbe zuhant. A szakemberek mérései alapján a vízállás már kora nyáron megdöntötte a korábbi, 2022 szeptemberében mért 53 centiméteres negatív rekordot, egyes napokon 40-49 centiméter körüli értékekre apadva. Ez azt jelenti, hogy a 130 centiméteres optimális szinthez képest nagyjából egyméternyi víz hiányzik a mederből.
Az elhúzódó aszály a helyi turizmust is érzékenyen érinti: a jelentős vízveszteség miatt az idei szezonban több ismert partszakasz – köztük a gárdonyi Sirály Strand és az agárdi Napsugár Strand – nem is tudott kinyitni. Ez a szomorú helyzet azonban egyedülálló lehetőséget is teremtett az önkéntesek számára, hogy fizikai valójában besétáljanak a meder olyan pontjaira, amelyeket máskor hullámok fednek.
Szárazra került meder, példátlan összefogás
Az akcióhoz több helyszínről, köztük Agárdról, Gárdonyból, Velencéről, Sukoróról és Pákozdról is csatlakozhatnak a résztvevők. A tisztítás nemcsak gyalogosan zajlik majd a szárazra került területeken, hanem vízi eszközökkel, például SUP-pal és kajakkal is bejárják a maradék vizet. A különböző pontokról induló csapatok végül egy kijelölt helyszínen találkoznak.
Bár a mostani vízhiány drámai látványt nyújt a környéken élőknek és a nyaralóknak, az ökológusok rámutatnak, hogy a sekély szikes tavak életében a jelentős vízszintingadozás természetes folyamat. A történelmi feljegyzések szerint a Velencei-tó átlagosan százévente ki is szárad, legutóbb 1863 és 1866 között tűnt el belőle teljesen a víz.
Várakozás a hosszú távú megoldásra
Az esemény a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közreműködésével valósul meg. Miközben a vízügyi szakemberek és a döntéshozók a tó fenntartható vízpótlásán, például a környező települések tisztított szennyvizének bevezetésén vagy egy jóval költségesebb dunai vízpótláson vitatkoznak, a helyiek nem tétlenkednek.
A szervezők tájékoztatása szerint a szemétszedéssel kapcsolatos további technikai részleteket az elkövetkező hetekben teszik közzé. Az önkéntes kincsvadászat és lomtalanítás addig is pozitív példája annak, hogyan kovácsolhat a közösség előnyt egy kifejezetten aggasztó környezeti krízisből.