Májusban 4,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

Májusban nőtt a kiskereskedelmi forgalom

Májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az országos forgalom folyó áron 1764 milliárd forint volt.

Májusban naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A nyers adat 3,8 százalékos éves növekedést mutatott. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított forgalom 0,7 százalékkal emelkedett.

A számok alapján a bolti forgalom élénkülése nem egyetlen kategóriára korlátozódott: a nem élelmiszer jellegű üzletek, az üzemanyag-forgalom és az online értékesítés is húzta a májusi adatot. Ugyanakkor a részletes bontás azt is mutatja, hogy a fogyasztás szerkezete továbbra is vegyes képet ad.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2 százalékkal bővült az értékesítés volumene éves alapon, naptárhatástól megtisztítva. Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,7 százalékos növekedést mértek, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 1,6 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 7,4 százalékkal nőtt. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben 9,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,3, a bútor- és műszakicikk-üzletekben 5,3 százalékos bővülést regisztráltak.

Az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma 5,2, a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzleteké 1,9 százalékkal emelkedett. A használtcikk-üzletekben ezzel szemben 5,1 százalékos visszaesést mért a KSH.

Furcsa kontraszt a boltok között

A májusi adat egyik legérdekesebb része, hogy miközben a teljes kiskereskedelmi volumen nőtt, nem minden üzlettípus tudott ebből egyformán profitálni. A vegyes élelmiszerüzletek erősödtek, a kisebb szaküzleti élelmiszer-kategória viszont visszaesett, ami arra utalhat, hogy a vásárlók egy része továbbra is a nagyobb, több termékkört kínáló boltokban koncentrálja a beszerzéseit.

A nem élelmiszer jellegű kategóriákban látható bővülés ugyanakkor azt jelzi, hogy a háztartások egy része már nem kizárólag a legszükségesebb termékekre költ. A ruházati, gyógyszer- és műszakicikk-forgalom emelkedése óvatosan értelmezve arra utal, hogy a reáljövedelmi helyzet javulása fokozatosan megjelenhet a bolti kosarakban is.

Az online vásárlás már nem mellékszál

A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 15 százalékkal nőtt. Ez a terület az országos kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedett.

A KSH májusi adata illeszkedik abba a tágabb trendbe, amelyet a PwC Magyarország e-kereskedelmi összesítése is jelez. A cég Online Retail Big Picture riportja szerint a magyar e-kereskedelmi forgalom 2025-ben, a külföldi vásárlásokkal együtt, 2092 milliárd forintra emelkedett, 2026 első negyedévében pedig 14 százalék feletti belföldi bővülés következett.

A PwC értékelése szerint az online vásárlásban az ár továbbra is kulcsfontosságú, de már nem az egyetlen szempont: a választék, a gyorsaság és a kényelem is meghatározó. Ez magyarázhatja, hogy a csomagküldő és internetes forgalom akkor is látványosan bővülhet, amikor a háztartások egy része összességében még óvatosan költ.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,4 százalékkal bővült az értékesítés volumene éves összevetésben. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 0,4 százalékkal csökkent.

Májusban az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1764 milliárd forintot ért el. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott.

Javuló hangulat, de nem korlátlan költekezés

A májusi kiskereskedelmi növekedés kedvezőbb lakossági hangulati környezetben történt. A GKI közlése szerint 2026 májusában 5,5 éves csúcsra ugrott a fogyasztói bizalmi index, amely többek között a háztartások pénzügyi helyzetére, a gazdasági kilátásokra és a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó várakozásokat méri.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar háztartások fogyasztása minden területen visszatért volna a korábbi lendülethez. Az MBH Bank ágazati értékelésére hivatkozó elemzői összefoglalók szerint a kiskereskedelem ugyan növekedési pályán van, de a korábbi magas infláció hatása továbbra is meglátszik a vásárlási kedven.

A Világgazdaság által idézett Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrumának ágazati elemzője szerint a jövedelmek egy része megtakarításokban köt ki, ezért a fogyasztás még nem állt teljesen helyre a magas infláció előtti szinthez képest. Ez összhangban van azzal az óvatosabb képpel, amely szerint a májusi növekedés fontos jelzés, de önmagában nem bizonyít teljes fogyasztói fordulatot.

Mit éreznek ebből a vásárlók?

A statisztikai adatok mögött a hétköznapi tapasztalatok is vegyesek. Nem reprezentatív körképünkben egy budapesti vásárló, Anna azt mondta: „Érzem, hogy többször megyek boltba, mint tavaly, de még mindig figyelem az akciókat, és sokszor ahhoz igazítom, mit főzök.” Egy vidéki, rendszeresen online rendelő fogyasztó, Péter szerint viszont az internetes vásárlás lett a természetesebb út: „Online gyorsabban összehasonlítom az árakat, és ha a szállítás is kedvező, sokszor olcsóbban kijövök, mint ha több üzletet végigjárnék.”

A két vélemény nem tekinthető reprezentatívnak, de jól mutatja azt a kettősséget, amely a számokból is kirajzolódik: a fogyasztás élénkül, miközben az árérzékenység és az óvatosság továbbra is erős tényező maradt.

Január és május között a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az első öt hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 2,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelem 10,1 százalékos bővülést mutatott.

Összességében a májusi adat pozitív jelzés a kiskereskedelem számára, különösen az online és a nem élelmiszer jellegű szegmensekben. A következő hónapok kérdése az lesz, hogy a javuló bizalom és a növekvő forgalom tartós fogyasztási fordulattá válik-e, vagy a háztartások óvatossága továbbra is korlátozza a bővülés ütemét.