Ad

Petíció indult egy zöldebb és árnyékosabb Székesfehérvárért

2026. 06. 26. 12:28
Olvasási idő: 3 perc

Petícióban kér támogatást Sándor Barbara önkormányzati képviselő a zöldebb, árnyékosabb és élhetőbb Székesfehérvárért. A székesfehérvár.hu szerint szeptemberben megkezdi munkáját a Környezetvédelmi Tanács, ahol ezek a célok is napirendre kerülhetnek.

Petíció indult egy zöldebb és árnyékosabb Székesfehérvárért
Ad

Petíció indult egy zöldebb és árnyékosabb Székesfehérvárért

Petícióban kér támogatást Sándor Barbara önkormányzati képviselő a zöldebb, árnyékosabb és élhetőbb Székesfehérvárért. A székesfehérvár.hu szerint szeptemberben megkezdi munkáját a Környezetvédelmi Tanács, ahol ezek a célok is napirendre kerülhetnek.

A felhívás a zöldfelületek fejlesztését, a fiatal fák védelmét, a vízmegtartást, a természetbarát gyepkezelést és a belvárosi árnyékos felületek növelését támogatja.

A kezdeményező Sándor Barbara, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokért felelős tanácsnok és önkormányzati képviselő. A petíció indoklása szerint az egyre forróbb nyarak, a hőhullámok és az aszály miatt fontosabbá vált a városi zöldfelületek védelme.

A petícióban Sándor Barbara így fogalmazott: "Meggyőződésünk, hogy a város fái, parkjai és természeti értékei közös örökségünk és közkincsünk. Megóvásuk nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem egészségügyi, gazdasági és életminőségi érdek is."

Nem előzmény nélküli a fehérvári faültetés

A petíció nem olyan helyzetben érkezik, amikor Székesfehérváron ne lenne szó faültetésről. A városi és városgondnoksági beszámolók alapján az elmúlt években következetesen jelen volt a közterületi fásítás és zöldfelület-fejlesztés az önkormányzati kommunikációban.

A Városportál korábbi összesítése szerint 2018-ban több mint 1200 fát és több mint 11 ezer bokrot, illetve cserjét ültettek Fehérváron. Egy másik városi beszámoló 2023-ban Bozai István városgondnok tájékoztatása alapján több mint 700 új fáról írt.

A 2024-es adatok forrásonként eltérő bontásban jelennek meg. A Városgondnokság mintegy 500 őszi faültetésről számolt be, az önkormányzat 2024. évi beszámolója pedig 462 fa és 1984 cserje telepítését rögzítette. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a város hozzáállása az elmúlt években alapvetően faültetés-párti volt, ugyanakkor a mostani kezdeményezés már ennél szélesebb kérdést vet fel.

A faültetés után a túlélés a kulcskérdés

A petíció egyik hangsúlyos eleme a fiatal fák védelme. Ez összhangban van azzal a városi kommunikációval is, amely szerint a Városgondnokság az elmúlt években ültetett fiatal fák öntözésére és megerősödésére koncentrál.

A városi források szerint a cél az, hogy minél több fiatal fa érje el azt a fejlettségi szintet, amikor már jobban tud alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz. Ez különösen fontos a hőhullámok és az aszályos időszakok miatt, mert egy frissen ültetett fa csak évek múltán képes érdemi árnyékot és párologtató hűtést adni.

Székesfehérváron a közterületi fák nyilvántartására fakataszter is működik. Egy városi cikk szerint Sóstó nélkül mintegy 60 ezer közterületi fa található a városban. A telepítéseknek ugyanakkor műszaki korlátai is vannak: a közművek, légvezetékek és védőtávolságok sok helyen meghatározzák, hová és milyen fafajt lehet ültetni.

Ad

Lakossági részvétel: nem csak aláírás, gondozás is

A fehérvári zöldítési programokban a lakossági részvétel sem új elem. A LOMBkoronás Székesfehérvár program 2023 óta ad lehetőséget arra, hogy a lakók közterületi facsemeték ültetésére pályázzanak.

A program szabályai szerint a jelentkezők nem konkrét fafajtára, hanem közterületi ültetési helyre pályáznak. A szakemberek a közművédőtávolságok és a helyi adottságok alapján döntik el, hogy az adott pontra milyen fa kerülhet. A nyertes pályázónak három év gondozást kell vállalnia, ami jól mutatja: a városi fásítás nem ér véget az ültetés napján.

Mit kér ehhez képest a petíció?

A mostani felhívás újdonsága nem az, hogy a városban ne ültettek volna fákat. Inkább az, hogy a faültetést és zöldfelület-kezelést klímaalkalmazkodási kérdésként kezeli: több árnyékot, jobb vízmegtartást, természetbarátabb gyepkezelést és a fiatal fák fokozottabb védelmét sürgeti.

Ez a hangsúly azért lényeges, mert a városi hőérzetet nemcsak a fák száma, hanem a lombkorona mérete, a burkolt felületek aránya, a talaj vízmegtartó képessége és a zöldfelületek összekapcsoltsága is befolyásolja. Egy belvárosi utcában például nem ugyanazt jelenti néhány frissen ültetett facsemete, mint egy már kifejlett, árnyékot adó fasor.

A felhívás szerint a fehérváriak aláírásukkal támogathatják a kezdeményezést. A Környezetvédelmi Tanács szeptemberben kezdi meg munkáját, így a petícióban megfogalmazott célok a következő időszak városi környezetvédelmi vitáinak egyik fontos témájává válhatnak.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK