Megnövekedett vérigény miatt várják a donorokat Székesfehérváron és környékén

Megnövekedett nyári vérigény miatt várják a donorokat a Székesfehérvári Területi Vérellátóban és több környékbeli településen. A szabadságolások és utazások miatt a nyári hónapokban csökken az önkéntesek száma, miközben a balesetek és a sürgős műtétek miatt növekszik az intézmények vérfelhasználása. A folyamatos ellátás biztosítása kiemelten fontos a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház számára, amely az ország legnagyobb vidéki kórházaként regionális feladatokat is ellát.

A hazai egészségügy zökkenőmentes működéséhez országosan naponta 1600–1800 önkéntes véradóra van szükség. Bár a pontos, kizárólag Székesfehérvárra vonatkozó éves donorstatisztikák ritkán kerülnek részletes nyilvánosságra, a megyei kórház hatalmas vonzáskörzete és magas esetszáma miatt a helyi véradók aktivitása kritikus a régió stabilitása szempontjából. A Székesfehérvári Területi Vérellátó hétfőtől csütörtökig 8.00 és 15.00 óra között, míg péntekenként 8.00 és 14.00 óra között fogadja a véradókat.

Nemcsak másokon, magunkon is segítünk

Kevesen tudják, de az önzetlen segítségnyújtás mellett a véradás a donor egészségére is kifejezetten pozitív hatással van. Amikor levesszük azt a kevesebb mint fél liter vért (ami a szervezetünkben keringő 5-6 liternek kevesebb mint egytizede), felgyorsul a vérképződés, ami felfrissíti a szervezetet.

Ráadásul a véradás egy ingyenes egészségügyi szűrővizsgálat is egyben. A levett vért minden esetben kötelezően tesztelik: ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobinszintet, és szűrnek olyan fertőző betegségekre is, mint a HIV, a Hepatitisz-B és C, valamint a szifilisz. Egyes orvosi kutatások szerint a rendszeres véradás a vastartalékok csökkentésével hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának mérsékléséhez is, nem is beszélve a segítségnyújtás okozta pszichés előnyökről és a felszabaduló boldogsághormonokról.

A legfontosabb motiváció azonban az a jól ismert szlogen, miszerint: „Adj vért és ments meg három életet!” Minden egység levett vérből ugyanis háromféle készítményt (vörösvérsejt-koncentrátumot, vérlemezke-koncentrátumot és vérplazmát) állítanak elő, így egyetlen szúrással akár három különböző betegen is segíthetünk.

Kik adnak vért – és miért maradnak távol mások?

Bár az egészségügyi előnyök és a segítségnyújtás lehetősége sokak számára vonzó, a felmérések és a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a potenciális donorok egy része különféle okokból mégsem vesz részt a véradásokon. A leggyakoribb visszatartó erő az orvosi ellenjavallat, a tűszúrástól való félelem, valamint az időhiány. Körképünkben helyieket kérdeztünk arról, ők miért adnak, vagy éppen miért nem adnak vért.

„Évente háromszor-négyszer biztosan elmegyek vért adni” – meséli a 45 éves Gábor, aki már rutinos donornak számít. „Egyrészt megnyugtat a tudat, hogy ezzel szó szerint életeket menthetek, másrészt jólesik a kötelező szűrővizsgálat, így mindig tudom, hogy rendben van az egészségem.”

Ezzel szemben a 29 éves Zita az egyik leggyakoribb okra, a tűiszonyra hivatkozva marad távol: „Nagyon szeretnék segíteni, de már egy egyszerű vérvételtől is rosszul leszek. A tűszúrástól való félelmem sajnos erősebb a jó szándéknál, így más módokon próbálom támogatni a rászorulókat.”

Vannak, akiket az egészségügyi állapotuk gátol meg a segítségnyújtásban. „Fiatalabb koromban rendszeres véradó voltam, de mióta erős vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell szednem, az orvosok nem javasolják a véradást” – osztotta meg velünk a 61 éves László, utalva a statisztikákban is élen járó orvosi okokra.

A 34 éves Kinga esete szintén egy széles rétegre jellemző: „Tudom, hogy fontos lenne, de a munka és a gyerekek mellett egyszerűen sosem jut rá időm. A mostani nyári felhívás viszont elgondolkodtatott, talán a jövő heti kihelyezett alkalmak egyikére el tudok menni.”

Kihelyezett véradások és részvételi feltételek

A központi vérellátó a fix időpontokon felül több környező településen is tart kihelyezett véradásokat a következő napokban. Június 26-án, pénteken Lovasberényben, a Róna József Művelődési Házban (14.30–17.30), június 29-én, hétfőn Tordason, a Hangya Művelődési Házban (13.30–17.30), július 3-án, pénteken pedig Perkátán, a Győry-kastélyban (14.30–17.30) jelentkezhetnek az önkéntesek.

Vért minden egészséges, 18. életévét betöltött felnőtt adhat, akinek a testsúlya eléri az 50 kilogrammot. Az első véradóknál 60 év, a rendszeres donorok esetében 65 év a felső korhatár. Fontos egészségügyi előírás az is, hogy két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, hogy a szervezet megfelelően regenerálódhasson.

Magyarországon a mintegy 4 millió potenciális donorhoz képest a rendszeres véradók száma alig éri el a 250 ezer főt. Éppen ezért, a nyári ellátásbiztonság érdekében a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat július 1. és augusztus 31. között közös országos kampányt indít a lakosság mozgósítására.