Hőségriasztás Székesfehérváron: mit jelentenek a fokozatok, és hogyan védi a város a lakókat?

A tartósan 35 Celsius-fok fölé emelkedő hőmérséklet idején léphet életbe a legmagasabb fokozatú hőségriasztás. A riasztásnak Magyarországon három szintje van, amelyek a hőmérséklet és annak egészségügyi kockázata alapján különböznek egymástól.

A hőségriasztást az országos tisztifőorvos rendeli el, a HungaroMet (a korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat utódja) előrejelzése alapján. A fokozatok a napi középhőmérséklethez igazodnak, és arról adnak tájékoztatást, mekkora terhelést jelent a meleg az emberi szervezetre.

A rendszer nem új keletű: a magyar hőségriasztást az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2005-ben vezette be, és azóta a nyári hónapok visszatérő, életeket is megmentő eszközévé vált.

A három riasztási fokozat

Elsőfokú (figyelmeztető) riasztás akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább egy napig eléri a 25 Celsius-fokot. Ez a legenyhébb szint, amely fokozott figyelemre int.

Másodfokú (riasztási) szint akkor érvényes – a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos meghatározása szerint –, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon át eléri vagy meghaladja a 25 fokot. (Fontos pontosítás: a köznyelvben gyakran emlegetett „egyetlen forró nap” önmagában még nem indokol másodfokot; a tartósságon van a hangsúly.) Ekkor már komolyabb egészségügyi kockázattal kell számolni, és megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, valamint a lakosság és az önkormányzatok tájékoztatása is.

Harmadfokú (veszélyt jelző) riasztás akkor rendelhető el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon át eléri vagy meghaladja a 27 fokot. Ez a legmagasabb fokozat, amely a legkomolyabb terhelést jelenti a szervezetre, különösen a veszélyeztetett csoportoknál. Ilyenkor a hivatalos tájékoztatás szerint rendkívüli intézkedések is indokoltak lehetnek, sőt működési zavarok léphetnek fel az elektromos ellátásban, a vízellátásban és a közlekedésben.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A hőség elsősorban az időseket, a kisgyermekeket, a krónikus betegeket, valamint a szabadban dolgozókat terheli meg. Náluk gyorsabban alakulhat ki kiszáradás, hőkimerülés vagy hőguta.

A Fejér Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a csecsemők, a kisgyermekek, az idősebbek, a fogyatékkal élők, valamint a krónikus, szív- és magas vérnyomásbetegek. A hivatal azt javasolja, hogy a legmelegebb időszakokban kerüljék a szabadban – különösen a napon – való tartózkodást, az éjszakai és reggeli hűvösebb órákban pedig érdemes nyitva tartani az ablakot, a zsalut és a redőnyt.

Így reagál Székesfehérvár a hőségre

„Tájékoztatom Székesfehérvár Megyei Jogú Város lakosságát, hogy az Országos Tisztifőorvos a június 20-án (szombat) 00.00 órától elrendelt másodfokú hőségriasztást 2026. június 26. (péntek) 24.00 óráig meghosszabbította, továbbá 2026. június 27. (szombat) 00.00 órától 2026. június 30. (kedd) 24.00 óráig harmadfokú hőségriasztást rendelt el." - olvasható Dr. Cser-Palkovics András polgármester közleményében.

A megyeszékhely, ahogy az elmúlt nyarakon is, több konkrét intézkedéssel készül a kánikulára. A városportál tájékoztatása szerint a kánikula idején a tűzcsapokra szerelt csapokkal együtt mintegy negyven ivókút áll a lakók rendelkezésére Székesfehérváron.

A közkutak és ivókutak többségét a Városgondnokság üzemelteti, és mindegyikből ivóvíz minőségű víz folyik. Hőségriasztás idején reggel 8-tól este 9-ig a belvárosi tűzcsapokra ideiglenes ivócsapokat is szerelnek, amelyeket a Fejérvíz Zrt. helyez fel – például a Béke téren, a Prohászka Ottokár utca–Kaszap István utca sarkán, a Petőfi Sándor–Kossuth Lajos utca sarkán, a Várkörút–Watthay utcánál a Brunszvik óvodánál, valamint a Piac tér–Liszt Ferenc utca sarkán.

Az állandó ivókutak között több ismert belvárosi és lakótelepi helyszín is megtalálható: a Béke tér (Vasútállomás), az Aranybulla, a Halesz liget, Palotaváros, a Petőfi Park és a Liszt Ferenc utcai Koronáskút. A Fejérvíz Zrt. üzemeltetésében további állandó ivókút működik a Kiskút útja–Kecskeméti utca, valamint a Pityer utca–Új Csóri út kereszteződésénél.

A vízhez jutáson túl a város klimatizált közhelyiségekkel is várja a lakókat, ahol a melegben menedéket lehet keresni. A Fejérvíz Zrt. vállalása szerint a megnövekedett fogyasztás idején is biztosítja az ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben való rendelkezésre állását, az önkormányzat pedig gondoskodik a közutak locsolásáról, valamint az áram- és ivóvízellátás zavartalanságáról.

Hogyan védekezzünk?

A védekezés legfontosabb eleme a megfelelő folyadékpótlás. Érdemes naponta több liter vizet inni, és kerülni az alkoholt, valamint a cukros, koffeintartalmú italokat.

A legmelegebb órákban, jellemzően délelőtt 11 és délután 15 óra között ajánlott a szabadtéri tevékenységek és a fizikai megterhelés mellőzése. A lakást napközben érdemes árnyékolni, a szellőztetést pedig a hűvösebb hajnali és éjszakai órákra időzíteni.

Könnyű, világos, természetes anyagból készült ruházat viselése javasolt, a napon tartózkodáshoz pedig fejfedő és napszemüveg ajánlott. A nagy meleg idején a könnyű, kis adagokban elfogyasztott ételek terhelik kevésbé a szervezetet.

Külön figyelmet igényelnek a gyermekek és az idősek: őket soha ne hagyjuk felügyelet nélkül lezárt, álló járműben, mert az utastér hőmérséklete percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet.

Hőguta vagy hőkimerülés? Így ismerjük fel!

A hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amely életveszélyes állapot. Az NNGYK tájékoztatása szerint akkor következik be, ha a test maghőmérséklete tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedik. Ezzel szemben a hőkimerülésnél a testhőmérséklet általában normális vagy csak enyhén emelkedett – de épp ezért veszélyes a két állapotot összekeverni.

Hőguta vagy hőkimerülés tüneteinek – például szédülés, hányinger, fejfájás, zavartság – jelentkezésekor az érintettet hűvös helyre kell vinni, folyadékot adni neki, és szükség esetén orvosi segítséget hívni.

Súlyosabb esetben, hőguta gyanújakor azonban azonnal a 112-t kell hívni. A beteget ilyenkor stabil oldalfekvésbe kell helyezni (nem hanyatt), és hűvös környezetben, nedves törölközővel vagy hűtőfürdővel kell csökkenteni a testhőmérsékletét a mentők megérkezéséig. Fontos szabály: eszméletlen embernek tilos folyadékot adni – ilyenkor a légutak szabaddá tétele után az oldalfekvés a legbiztonságosabb.