Országos vízhiány nem fenyeget, de 25-30 településen lehetnek fennakadások

A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint túlzás országos vízhiányról beszélni a nyári hőség ellenére is. Kurdi Viktor úgy látja, a hazai víziközmű-rendszerek bírni fogják a terhelést, bár néhány tucat településen kritikus lehet a helyzet az aszály és az agglomerációs növekedés miatt.

A TrendFM műsorában nyilatkozó Kurdi Viktor cáfolta azokat a félelmeket, amelyek szerint általános vízhiány alakulhatna ki Magyarországon. A szakember Kovács Gergőnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a hazai rendszerek alapvetően stabilak, és képesek megbirkózni a nyári terheléssel.

Helyi szintű problémák

Bár országos krízistől nem kell tartani, az elnök tájékoztatása szerint körülbelül 25-30 települést fenyeget átmeneti vagy komolyabb vízhiány. Jelenleg a Homokhátságon és Zalaszentgrót környékén a legkritikusabb a helyzet.

Ezeken a területeken a kutak vízadó képességének csökkenését egyrészt az aszály és a tartós hőség okozza. A problémát tovább súlyosbítja az agglomerációk jelentős népességnövekedése is, miközben a helyi víztermelő- és tisztítóművek fejlesztése nem követte a megugró fogyasztói igényeket.

Székesfehérváron infrastrukturális gondok okozhatnak problémát

Az agglomerációs növekedés és a hálózatok állapota komoly fennakadásokat okozhat a hőség idején. Székesfehérváron és környékén átmeneti vízhiány alakult ki a közelmúltban a megnövekedett terhelés és a vezetékek meghibásodása miatt. A Fejérvíz munkatársai több ponton, köztük a Régi Csóri úton, valamint Szárliget és Ercsi területén végeztek soron kívüli hibaelhárítást csőtörések miatt.

A váratlan szolgáltatás-kiesések olyan súlyosak voltak, hogy a lakosság ivóvízellátását átmenetileg lajtos kocsikkal kellett biztosítani az érintett szakaszokon. Ez az eset jól példázza, hogy bár víztartalék az országos rendszerekben rendelkezésre áll, a helyi elosztóhálózatok gyakran nem bírják a hirtelen megugró csúcsfogyasztást a karbantartások elmaradása miatt.

A természetes vizek is veszélyben vannak

Az ivóvízhálózatok mellett az aszály a helyi felszíni vizekre is drámai hatást gyakorol. Székesfehérváron a helyzet olyannyira komoly, hogy a városi tavak vízszintje is folyamatosan csökken. Csete Gábor, a Székesfehérvár Városgondnoksága természetvédelmi vezetője szerint a legnagyobb problémát a több éve tartó csapadékhiány jelenti.

„A tavak vízszintjét alapvetően a lehulló csapadék határozza meg, azonban a természetes vízutánpótlás folyamatosan csökken” – nyilatkozta a szakember. A Sóstó vízpótlását ma már szinte kizárólag ultratisztított szennyvíz biztosítja, miközben a vízminőség fenntartása is egyre nagyobb kihívás. Ha a természetes hígulás elmarad, felgyorsulhat az algásodás, ami a meleg időszakok erős párolgásával párosulva kritikus ökológiai állapothoz vezethet a nyár végére.