A MÖOSZ egyeztetést kér az illetménycsökkentési javaslat miatt

A MÖOSZ nyílt levélben kért személyes egyeztetést a minisztertől a Tisza Párt illetményjavaslata miatt. A szövetség sérelmezi, hogy a tervezetet szerintük önkormányzati egyeztetés nélkül nyújtották be, miközben a vita a 2024-ben átalakított önkormányzati illetményrendszert is érinti.

A MÖOSZ nyílt levélben reagált arra a javaslatra, amely a polgármesteri illetmények befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését és az átalány-költségtérítés megszüntetését célozza. Az MTI-hez szombaton elküldött, Pajna Zoltán MÖOSZ-elnök által aláírt levél szerint a szövetség a sajtóból értesült a Tisza Párt beadványáról.

Az MTI korábbi beszámolója szerint a törvényjavaslatot Szabó Tibor, az Országgyűlés Vidék- és Településfejlesztési Bizottságának Tisza-párti elnöke nyújtotta be. A kezdeményezés indoklása a közpénzekkel való takarékos gazdálkodásra és a helyi közszolgáltatások elsődlegességére hivatkozik.

A vita háttere

A javaslat a hatályos illetményrendszer egyik kulcselemét érintené. A 2024-es törvénymódosítás után az érintett önkormányzati vezetői illetmények a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresethez kapcsolódnak; a vármegyei közgyűlési elnökök díjazása jelenleg ennek négyszereséhez kötődik.

Sajtóösszegzések szerint a Tisza-javaslat azt is megakadályozná, hogy július 1-jétől a 2025-ös átlagkereseti adat alapján automatikusan emelkedjenek az érintett illetmények, emellett megszüntetné a városvezetők, a megyei közgyűlési elnökök és helyetteseik havi átalány-költségtérítését is.

A MÖOSZ azt írta: nem vitatja, hogy a megválasztott országgyűlési és önkormányzati képviselőknek, valamint a polgármestereknek példát kell mutatniuk a közpénzek felhasználásában. Sérelmesnek tartják ugyanakkor, hogy a javaslatot állításuk szerint az önkormányzatokkal történt egyeztetés nélkül nyújtották be.

A MÖOSZ szerint a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felezése az átalány-költségtérítés megszüntetésével együtt ténylegesen 65 százalékos csökkentést jelentene. A szövetség álláspontja szerint ez nincs arányban azzal, hogy a vármegyei közgyűlések mekkora választói kört képviselnek.

A levélben felidézték, hogy a 2024-es önkormányzati választáson csaknem 3,3 millió választópolgár szavazott a vármegyei listákra. A Nemzeti Választási Iroda vármegyei bontásban közli a listákra leadott szavazatokat és mandátumokat, ami a MÖOSZ érvelésének választási hátterét is ellenőrizhetővé teszi. A szervezet szerint a javaslat azt a benyomást keltheti, mintha a vármegyei közgyűlések nem végeznének érdemi munkát.

A vármegyei szerep megítélése

A MÖOSZ arra is kitért, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatköre 2012 óta átalakult. Állításuk szerint az intézményfenntartás helyett a területfejlesztésben és a fejlesztéspolitikai rendszerben kaptak meghatározó szerepet.

A szövetség példaként említette a 2014–2020-as és a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklusokat. Közlésük szerint a vármegyék a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, valamint a TOP Pluszban összesen több mint 15 600 projekt megvalósításában működtek közre, 3000 milliárd forintot meghaladó értékben. A TOP Plusz a jelenlegi, 2021–2027-es fejlesztési időszak egyik fontos operatív programja, amelyben több területen — például köznevelési infrastruktúrában, energiahatékonyságban és foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekben — is jelentős forráskeretek szerepelnek.

A vita ezért nem kizárólag a vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazásáról szól. Más önkormányzati érdekképviseletek is jelezték korábban, hogy a bércsökkentési irányt átfogóbb önkormányzati reform- és finanszírozási kérdésként kezelik, és egyeztetést tartanak szükségesnek.

A MÖOSZ személyes egyeztetést kér a minisztertől. A szövetség azt szeretné bemutatni, milyen feladatokat látnak el ténylegesen a vármegyei közgyűlések.