Kezdődik a szarvasbőgés – megnő a vadbalesetek kockázata az utakon

A déli országrészben már megkezdődött a szarvasbőgés, ezzel pedig megnő a vadbalesetek kockázata az utakon. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tájékoztatása szerint a párzási időszak augusztus végétől szeptember végéig tart, ilyenkor a gímszarvasok nagyobb aktivitást mutatnak és figyelmetlenebbek.

A nász idején a gímszarvasok veszélyérzete csökken, így váratlanul megjelenhetnek az utakon – nemcsak az erdős szakaszokon, hanem mezőgazdasági területeken is. Az állatok alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktívabbak, és gyakran csapatokban mozognak. Ha egy szarvas az útra kerül, több is követheti.

Mit tehetnek a sofőrök?

Több gyakorlati tanácsot is megfogalmaztak a balesetek elkerülésére:

• A közutak mentén elhelyezett vadveszélyt jelző táblákat figyelembe véve lassítani kell.
• Ha nincs szembeforgalom, érdemes a felezővonal felé húzódni, mivel az út szélén haladva nehezebb elkerülni az ütközést.
• Ha a forgalmi helyzet engedi, éjszaka a távolsági fényszóró használatával hamarabb észlelhető a vad.
• Ha az állat szeme megcsillan a lámpafényben, lassítani kell, és meg kell várni, amíg átvonul.
• Ha az ütközés már nem elkerülhető, nem szabad elrántani a kormányt, hanem vészfékezni kell.
• Ajánlott betartani a követési távolságot, csökkenteni a sebességet és intenzíven figyelni az út szélét.
• Segíthet az úgynevezett autós vadsíp vagy vadriasztó felszerelése, amely a menetszél segítségével magas frekvenciájú hangot bocsát ki.

A motorosok és kerékpárosok fokozott óvatossággal közlekedjenek, mert egy hirtelen kiugró szarvas számukra különösen nagy veszélyt jelent.

Mit kell tenni baleset esetén?

Ha mégis vadbaleset történik, a 112-es segélyhívó számon a rendőrséget kell értesíteni, amely tájékoztatja az illetékes vadásztársaságot. A vadásztársaság gondoskodik az elhullott vad elszállításáról.

A minisztérium figyelmeztet: az elütött vadat tilos elvinni a helyszínről, mert az lopásnak minősül.