Koszorúzással emlékezett Fehérvár 1956-ra, a polgármester elindította a 2038-ig szóló városstratégia egyeztetését

Székesfehérvár október 23-án, pénteken koszorúzással és ünnepi előadással emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára. Az ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester bejelentette, hogy elindul a város 2038-ig szóló városfejlesztési stratégiájának társadalmi egyeztetése.

Néma főhajtás a Bazilikánál

Ahogyan a városi közlemény is beszámolt róla, a megemlékezés délután néma koszorúzással kezdődött a Szent István Bazilika oldalán álló ’56-os emlékkeresztnél. A város nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, a megye nevében dr. Szabó Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke helyezte el közösen a koszorút.

Koszorúztak a Magyar Honvédség és a nemzetközi katonai szervezetek képviselői is. Jelen voltak a katasztrófa- és rendvédelmi szervek vezetői, a történelmi egyházak, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői. A résztvevők ezután átsétáltak a Vörösmarty Színházba, ahol beszédek és diákelőadás következtek.

A polgármester: közös gondolkodásból születik a jövőkép

Cser-Palkovics András beszédében egy levelet idézett fel. Egy Veszprémben élő idős férfi írta, aki gyermek- és ifjúkorát Székesfehérváron töltötte. Hetven évvel ezelőtt a laktanya előtt állva látta, ahogy a fegyvereket a fegyvertelenekre fordították. Átélte a forradalom napjait, majd a megtorlás hónapjait is. A polgármester szerint az ilyen történetekben a fiatalok bátorsága, a városi közösség összefogása és a nemzet szabadságvágya jelenik meg.

A városvezető ezután a jövő tervezéséről beszélt: „Hiszem, hogy kevés szebb tisztelgés létezik annál, mint felelősségteljesen és jól élni azzal a szabadsággal, amiért eleink ekkora áldozatot vállaltak, és egy közös programot megvalósítva hősök otthonához méltó várost építeni. Ezért elindítjuk Székesfehérvár 2038-ig szóló városfejlesztési stratégiájának társadalmi egyeztetését.”

A polgármester mindenkit arra hívott, hogy mondja el véleményét és ossza meg tapasztalatait. Úgy fogalmazott: „otthonunk jövőképe közös gondolkodásból születik, közös felelősségvállalásból erősödik és közös munkával válik valóra.”

Cser-Palkovics András a közélet hangvételéről is szólt. „Az egymással szembeni gyűlölködés, a bosszú hajszolása, a rombolás, a kölcsönös tisztelet hiánya, a közbeszéd stílusa élőben vagy az éteren keresztül bizony nem méltó 1956 eszményeihez” – mondta. Szerinte ezekhez inkább „a közös gondolkodás, az érdemi és értelmes vita, a nemzeti és a városi minimum kialakítása, a valódi értékeink megbecsülése és az összefogás képessége” lenne méltó.

A megyei közgyűlés elnöke a Rákosi-korszak öröksége ellen szólt

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „Hetven évvel ezelőtt egy nép azt mondta: elég volt.” Felidézte, hogy a pesti srácok a Szovjetunió által támogatott zsarnokság ellen lázadtak fel. Szerinte Magyarországra azóta a világban a meg nem alkuvás és a hősi ellenállás példájaként tekintenek.

Az elnök hozzátette: „Őseink és az ötvenhatos hősök példája ma is arra figyelmeztet bennünket, milyen következményekkel járhat, ha a politikai hatalom ellenőrzés nélkül kezdi használni az állam kényszerítő erejét, az intézményeket és a tulajdon feletti hatalmat. Közös felelősségünk, hogy a Rákosi-korszak öröksége semmilyen formában ne térhessen vissza.”

Beszéde végén Mindszenty József hercegprímás gondolatait idézte: „Hiszek a szeretet végső győzelmében és hittel hirdetem: a mi eszményünk olyan Magyarország, amelynek alapja a vallás-erkölcs, támasza a nemzeti érzés, fiai és leányai hívők és magyarok.” Molnár Krisztián szerint a Mindszenty által is felidézett Szent István-i intelmek ma is útmutatást jelentenek a fehérváriaknak és a Fejér vármegyeieknek.

Diákelőadás gyerekszemmel

A beszédek után a Kodolányi János Gimnázium Kodócska Diákszínpada lépett fel. A Kedves Naplóm! című előadást Láposi Anita írta és rendezte.

A darab tíz jelenetben, fiktív naplóbejegyzéseken keresztül mutatta be, hogyan próbáltak eligazodni a gyerekek a hirtelen megváltozott világban. Az iskolások küzdelmeit önmagukkal, a világgal és a történelem eseményeivel ábrázolta. A közönség vastapssal köszönte meg a diákok játékát.

Kortárs tanúk is jelen voltak

Az ünnepségen részt vettek az 1956-os események kortársai is. Köztük volt a székesfehérvári születésű Keszei Imre, aki a forradalom kitörésekor egyhetes joghallgató volt Budapesten.

Testvérével, Keszei Istvánnal október 25-én tértek haza Székesfehérvárra. A Városháza erkélyéről számoltak be a Városház téren összegyűlt tömegnek a fővárosi eseményekről.